A két ország közötti együttműködés újraindításaként tekintenek arra, hogy április végén hivatalos látogatáson Washingtonban fogadták a nigeri miniszterelnököt. Ali Mahamane Lamine Zeine az amerikai külügyminisztérium afrikai ügyekért felelős irodájának vezető tisztviselőjével, a guineai nagykövetként is szolgáló Troy Fitrell-lel folytatott tárgyalást.
Hogy a felek pontosan miről egyeztettek, azt nem tudni; az amerikai külügy X-bejegyzése is mindössze a találkozó tényét rögzítette egy közös fotó társaságában. Azonban, ismerve az előzményeket, már ez is komoly jelzésértékkel bír. A három puccsista száheli junta – Mali, Burkina Faso és Niger – ugyanis a katonai hatalomátvételeket követően az elmúlt 2-3 évben leépítette és részben meg is szakította az együttműködését mind az Egyesült Államokkal, mind a korábbi gyarmattartó Franciaországgal – és általában a nyugati szereplőkkel. A három katonai kormányzat által létrehozott Száheli Államok Szövetsége (Alliance des États du Sahel, AES) eddig markáns Nyugat-ellenes politikát folytatott, nemrégiben pedig a három ország külügyminisztere Szergej Lavrovval találkozott Moszkvában.
Washington viszonya Nigerrel a 2023 júliusi puccsal kezdett el megromlani. Mohamed Bazoum elnök megbuktatását követően az Abdourahaman Tchiani tábornok vezette junta tavaly márciusban mondta fel a katonai együttműködést az Egyesült Államokkal, egyes információk szerint azért, mert az amerikai diplomaták arrogáns hangnemben tárgyaltak nigeri partnereikkel. Mindez az amerikai erők fokozatos kivonulásához vezetett az ország északi részén, Agadezben található stratégiai támaszpontjukról, amelyet korábban 100 millió dollárnyi összegből modernizáltak. Az amerikaiak számára kifejezetten érzékeny volt a kiürítés, mivel a Nigerben működtetett drónbázisukkal elvesztették a térség valós idejű megfigyelésének lehetőségét, ami visszavetett az iszlamista csoportokkal szembeni fellépés hatékonyságán is. Így ez nemcsak az amerikaiaknak, de a helyi katonai kormányzatoknak sem lehet túl jó, főleg, hogy azóta senki, így se az oroszok, se a törkök, se a kínaiak nem tudták betölteni ezt az űrt. A radikális fegyveres csoportokkal szembeni fellépés nem javult, sőt – tavaly a régióban követték el a legtöbb halálos áldozattal járó terrortámadást. Egyes vélemények szerint a kapcsolatok újramelegítése Amerika érdeke is, mivel a csádi és nigeri előretolt pozíciók elvesztése kritikusan fenyegeti az Egyesült Államok (katonai/védelmi) képességét regionális biztonsági céljainak elérésére.
Az amerikai diplomácia egyébként a háttérben, ha takarék lángon is, de működni látszott. Az Egyesült Államok Niamey-i nagykövetsége idén márciusban újraindította konzuli szolgáltatásait Nigerben, amelyeket 2024. december 31. óta adminisztratív okokból felfüggesztettek. A nigeri hatóságok akkor hangsúlyozták, ez nem diplomáciai válság jele, hanem az amerikai konzuli személyzet belső átszervezése miatt történt. Az amerikai külképviselet a honlapja szerint működik, a kirendeltséget az a Kathleen FitzGibbon vezeti, aki kipróbált Afrika specialista, korábban az amerikai külügyminisztérium afrikai hírszerző irodáját (Office of Africa Analysis in the Bureau of Intelligence and Research) vezette.
Ali Mahamane Lamine Zeine látogatásának időzítése nem lehet véletlen. Tchiani elnöki hivatalba történő március 26-i beiktatása a nigeri junta megszilárdulását jelezheti, amivel a diplomáciai kapcsolataikat is újraértékelhetik. A nigeri miniszterelnök washingtoni utazása így abból a szempontból érdekes, hogy hogyan alakulnak az AES-tagok diplomáciai kapcsolatai az Egyesült Államokkal, és vajon ez a hivatalos út nyitánya lesz-e egy régiós amerikai újrakezdésnek – legalábbis Nigerben?
Tana Consulting 