Egyre ellenőrizhetetlenebb a Szudánból exportált gumiarábikum (arabmézga, arabgumi) kereskedelme. A helyi akácfa-félékből származó gumiszerű anyagot (mézga) nagy nyugati világcégek is széles körben használják különféle tömegtermékek összetevőinek keverésére, stabilizálására és sűrítésére. Így többek között a Coca-Cola, az M&M’s cukorkái, a L’Oréal rúzsai és a Nestlé állateledelei számára is fontos az ellátás.
Szudán adja a világ gumiarábikum termelésének körülbelül 80 százalékát. Az al-Burhán tábornok által vezetett szudáni kormányzat és a Dagalo tábornok vezette milícia, az RSF között 2023 tavaszán kitört újabb polgárháború azonban súlyosan érintette a nélkülözhetetlen összetevő kereskedelmét. Noha a mézgát termő akácfák számos helyen megtalálhatóak a Száhel övezetben – az úgynevezett „gumiövben” -, kiterjedt ültetvényeinek köszönhetően Szudán lett a nyersanyag legnagyobb globális exportőre. Az ország 2014 és 2021 között évi 40-60 ezer tonna gumiarábikumot exportált évente. A polgárháború előtti 2022-es évben rekordmennyiséget, 66709 tonnát adtak el az anyagból; egy évvel később azonban újra 50 ezerre csökkent a mennyiség.
A problémát az jelenti, hogy az RSF tavaly év végén ellenőrzése alá vette a gumiarábikum termelés legnagyobb fellegvárait Dárfúrban és az ország déli részén található Kordofán régióban. Azóta a nyersanyag – amelyet csak a helyi szudáni kereskedők forgalmazhatnak – az RSF-nek fizetendő díj ellenében, viszont mindenféle hivatalos tanúsítvány, igazolás nélkül kerül ki az országból. A RSF emellett a termelőktől is védelmi pénzt szed, igaz, beszámolók azt állítják, hogy valamennyire felügyelik az anyag kereskedelmét. A szudáni katonai kormányzattal szemben álló milícia állítja, ők csak megvédték a gumiarábikum kereskedelmét, és csak csekély díjakat szednek érte, hozzátéve, hogy a jogsértésekről szóló hírek csupán propagandát szolgálnak a paramilitáris erők ellen. Az ugyanakkor, hogy az RSF gyakorlatilag párhuzamos kormányzatot épít ki az általuk ellenőrzött területeken, nem az átláthatóság irányába mutat.
Helyi jelentések szerint a hivatalos kontroll gyakorlatilag totális megszűntével nehéz ellenőrizni az egész értékesítési folyamatot: egyre több a csempészáru, miközben egyre átláthatatlanabb a helyzet. Ezt bizonyítják, hogy az elmúlt időszakhoz képest az árak is igen képlékenyek. A legjobb minőségű anyag tonnájáért korábban úgy 5000 dollárt kértek. Mostanában ugyanakkor már 3500-ért is kínáltak megvételre szudáninak mondott nyersanyagot Csádban. Amikor azonban a viszonteladó valamilyen bizonylatot, hivatalos tanúsítványt szeretett volna látni az eredetről, az eladók nem tudtak ilyesmit felmutatni.
Közben a korábbi kereskedelmi útvonalakat is teljesen átírta a szudáni polgárháború. A nyers arabgumit korábban Kartúmban válogatták szét, majd teherautókkal Port Szudánba szállították a Vörös-tenger partjára, ahonnan a Szuezi-csatornán át exportálták világszerte. Másfél éve azonban RSF-hez köthető arabmézga bukkant fel két illegális piacon is Nyugat-Kordofán tartomány és Dél-Szudán határán. Egy RSF által ellenőrzött területen élő vásárló szerint a kereskedők a szudáni földtulajdonosoktól gyűjtik be a mézgát, majd amerikai dollárért értékesítik dél-szudáni vevőknek. Egy másik vevő szerint az RSF a Közép-afrikai Köztársaságba is szállít mézgát, sőt Csádba is jut belőle. Egy külföldi nagykereskedő szerint az áru most a kenyai Mombasa kikötőjén és Dél-Szudán fővárosán, Dzsubán keresztül jut a nemzetközi piacra. Miközben az ellenük indított támadások miatt az RSF az Egyiptom felé irányuló exportot megtiltotta, több kartúmi raktárat is kifosztottak, majd az illegálisan így megszerzett gumiarábikum online is feltűnt, például Facebook-csoportban is árulták.
A szudáni ellátási gondokkal párhuzamosan több ország, így Kamerun, Egyiptom, Kenya és Dél-Szudán is megpróbálta felpörgetni a termelését – de 2023-ban még négyen együtt se tudtak ezer tonnánál többet a piacra dobni. Közben a helyi kereskedők gyengébb minőségű anyaggal próbálták, próbálják meg telíteni a piacot.
A bizonytalanság miatt a nagy felvásárolók – mint a Nexira, az Alland & Robert vagy az Ingredion – megpróbálnak diverzifikálni, már amennyire lehet. Az Ingredion szerint a jelenlegi beszerzéseik is megfelelnek a jogszabályoknak, és a háború kitörése óta más országokból – például Kamerunból – is minél többet próbálnak meg beszerezni a nyersanyagból. A Nexira arról tájékoztatott, hogy a polgárháború miatt csökkentette szudáni importját, és proaktív lépéseket tett az ellátási láncra gyakorolt hatás mérséklésére, többek között azzal, hogy immár tíz másik országra is kiterjesztette beszerzéseit. Az Alland & Robert, a Nestlé és a Coca-Cola, de az M&M’s gyártója, a Mars, illetve a L’Oréal sem reagáltak eddig a sajtó témába vágó megkereséseire.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 