Assimi Goïta elsősorban újabb fegyverekért utazhatott Moszkvába, de a nukleáris együttműködésről is aláírt egy megállapodást. A biztonsági helyzet továbbra is romlik Maliban, a helyi radikális iszlamista milíciák, különösen a JNIM egyre több támadást hajt végre és ural le egész régiókat.
A Kremlben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök a mali katonai junta vezetőjét, Assimi Goïta tábornokot. A találkozón – amelynek a megszokottnál komolyabb orosz médiavisszhangja volt – az afrikai ország vezetője és vendéglátója több együttműködési megállapodást is aláírtak. „Vannak konkrét területek, ahol az együttműködés tovább mélyíthető, mint például a geológiai feltárások, a természeti erőforrások kiaknázása, az energiaipar, a logisztika és a humanitárius területek” – jelentette ki a kétórás megbeszéléseket követően Putyin.
A Kreml tájékoztatása szerint a két vezető által aláírt egyik megállapodás a nukleáris energia területén való együttműködésről szól. Mali és Oroszország korábban már tárgyalt egy stratégiai jelentőségű projektről, amely egy orosz tervezésű, kis teljesítményű atomerőmű építését célozza Maliban.
Goïta 2021-es államcsínye óta Mali kiemelt partnere és „gyakorlótere” Oroszországnak a Száhel övezetben. A katonai puccsot követően – a nyugati hatalmak, főleg a franciák kiszorításával párhuzamosan – az országban megjelent az immár a Kreml közvetlen irányítása alatt operáló katonai magánvállalkozás, a Wagner Csoport. Az orosz hadsereg aktív támogatásával mintegy 400–500 zsoldos érkezett Bamako közelébe – számuk később 1000 körülire nőtt. A Wagner az országban saját repülőgépet nem üzemeltet, de az orosz légierő rendszeresen szállít fegyverzetet Maliba. A líbiai hadszíntérről érkező MiG-29-es és Szu-24-es harci gépek egy részét szintén átirányították Mali felé. Amerikai katonai források szerint 2022-ben legalább 14 ilyen orosz vadászbombázó gép érkezett Mali légterébe, többször ellenséges felségjelzéssel. Valamennyi gépet aktívan használják, bár konkrét támadó műveletekről ritkán számolnak be. Emellett Mi-24-es katonai helikopterek is üzemelnek az országban.
Oroszországot elsősorban az arany érdekli Maliban. A múlt hónap elején megkezdődött Maliban a már tavaly ősszel beígért új, orosz támogatással épülő aranyfinomító kivitelezése. Goïta tábornok erről úgy nyilatkozott, hogy ez a beruházás nagyobb ellenőrzést biztosít majd az országnak saját természeti erőforrásai felett. Mali Afrika egyik legnagyobb aranytermelője, ugyanakkor jelenleg nem rendelkezik működőképes, nemzetközileg elismert aranyfinomítóval.
A Wagner fokozatosan rátelepedett a bányászati jövedelmekre. Jelentések szerint két-három éve több aranybánya került az oroszok kezébe: 2023 elején legalább három nagy aranylelőhelyet (Balandougou, Koyoko és Yanfolila térségében) helyeztek a Wagner ellenőrzése alá. Egy 2024 februári akcióban a nagy Intahaka ásványbányát vették át helikopterről indított rajtaütéssel, kiverve a helyi líbiai tuareg felkelőket is. Becslések szerint a mali junta havonta 10–11 millió dollárt fizetett a Wagner-csapatoknak, amelyet részben aranyban törlesztett.
A gazdasági együttműködések mellett a katonai kooperáció is komoly hangsúlyt kapott Goïta oroszországi útján. Az orosz sajtó külön kiemelte az orosz repülőgépek és helikopterek szerepét Maliban. A látogatás egyébként egybeesett azzal, hogy a Wagner egységeit nem sokkal korábban kivonták Maliból, és helyüket az Afrika Hadtest zsoldosai veszik át – gyakorlatilag mindenhol ez történik a kontinensen.
Egyes források szerint az afrikai ország de facto elnöke fegyverekért utazott Moszkvába. A biztonsági helyzet továbbra is romlik Maliban, a helyi radikális iszlamista milíciák, különösen a JNIM (Jama’a Nusrat ul-Islam wa al-Muslimin) terrorszervezet egyre több támadást hajt végre és ural le egész régiókat. Az idei évben hat nagyobb, iszlamista fegyveresek által kivitelezett terrortámadás volt Maliban. Ebből öt a JNIM harcosaihoz köthető, míg egyért az Iszlám Állam – Száhel Tartományát (ISGS) tették felelőssé. Utóbbiak még február 7-én csaptak le egy wagneresekkel megerősített katonai konvojra Kobé mellett. Az elérhető adatok szerint a kormányerők részéről 20 halottja volt a rajtaütésnek, és további 34 civil áldozat mellett 34 sérültje is volt az akciónak.
A JNIM közben a mali kormányerők állásait, bázisait támadta az elmúlt két hónapban. Május végén a Dioura melletti támaszponton ütöttek rajta legkevesebb 40 mali katonát megölve. Június elsején a Boulkessi melletti bázisnak rontottak neki, az összecsapásokban 40 sérült mellett legalább 30, míg egyesek szerint 60 katonát vesztettek a kormányerők, 220 fő pedig fogságba esett. Egy nappal később a timbuktui reptéren ütöttek rajta, ott egy (más forrás szerint 40) halottja és 10 sebesültje volt a harcoknak, miközben 13 JNIM-harcossal végeztek. Június 5-én egy Mahou melletti őrposztra támadtak rá, ahol 5 katonával végteztek. Július elején a szenegáli határhoz közeli Diboliban kerültek tűzharcba a kormányerőkkel. Ez utóbbiról nem ismert hivatalos veszteségszám, a kormányerők csak annyit közöltek, hogy a JNIM 80 fegyveresével végeztek.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 