Szomáliában építheti fel Afrika első űrkikötőjét Törökország

Műholdak felbocsátására és ballisztikus rakétatesztekre is alkalmas kilövőállomást akar az Indiai-óceán térségébe telepíteni Ankara. A projekt költségei akár a 6 milliárd dollárt is elérhetik majd, partnerként pedig az Egyesült Arab Emírségek is beszállhat. A nagyívű tervek ellenére a szomáliai hatóságok nem sok nyilvános információt osztottak meg a projektről. Bár a szomszédos országok nem emeltek hivatalos kifogást a rakétatesztelések kapcsán, elemzők arra figyelmeztetnek, a létesítmény kettős – polgári és katonai – felhasználása aggodalmat kelthet a már most is versengő regionális riválisok között.

Műholdak Föld körüli pályára állítására és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták tesztelésére alkalmas űrkikötőt épít Törökország Szomáliában – jelentette be az afrikai ország államfője, Haszan Sejk Mahmud. A tájékoztatás szerint a létesítményt az Indiai-óceán partjánál építik ki egy mintegy 900 négyzetkilométeres területen. A projekt a szomáliai-török védelmi együttműködés keretében valósul meg a Török Űrhivatal (Türkiye Uzay Ajansı – TUA) felügyelete alatt. Amennyiben a létesítmény elkészül, ez lesz Afrikai első olyan kilövőállomása, amelyről Föld körüli pályára lehet állítani űreszközöket.

A szomáliai bázis egyébként szerepel a TUA 2022-2030-as programtervében, amelynek célja nemcsak műholdak, de emberek űrbe juttatása, sőt, Holdmissziók levezénylése is. Információk szerint miközben a hét éve létrehozott TUA éves költségvetése most csak mintegy 40 millió dollár, az első fázis kiépítése 350 millióba kerül majd, de a teljes fejlesztés elérheti a 6 milliárd dollárt. Információk szerint befektetési partnerként az Egyesült Arab Emirátusok is beszállhat a projektbe.

A kilövőállomás felállítása nem előzmények nélküli. Arról már korábban is lehetett hallani, és arról már mi is írtunk, hogy a stratégiai jelentőségű Afrika szarván, különösen Szomália felé nőtt Ankara exportja és politikai aktivitása – Szomália esetében például 10 év alatt 158 százalékkal, mintegy 387 millió dollárra nőtt a kereskedelmi forgalom, miközben több szakértő szerint is Törökország vált Mogadishu legfontosabb külső partnerévé.

Ankara emellett Szomália egyik legjelentősebb védelmi partnerévé vált az elmúlt időszakban. Mogadishuban Camp TurkSom néven 2017 óta szárazföldi támaszpontot működtetnek, ahol a török haderő mintegy 500 katonája teljesít szolgálatot. Arról is lehet tudni, hogy a törökök a ballisztikus rakétáikat a régióban szeretnék tesztelni. A helyszínválasztás oka, hogy a térségben akár 3000 kilométeres hatótávolságot is ki lehet próbálni anélkül, hogy bárkit is zavarnának a tesztek. Törökország jelenlegi leghosszabb hatótávolságú rakétája a Tayfun, ami most 561 kilométerig tud eljutni. A hiperszónikus, 5 machra (6174 km/h-ra) tervezett Tayfun Block 4 állítólag képes lehet akár 3000 kilométert is megtenni, de ezeket nem tudják tesztelni a jelenlegi fekete-tengeri helyszíneken, ahol a földrajzi távolságok behatárolják Ankara lehetőségeit.

Amennyiben a kilövőállomás teljes egészében megépül, a szomáliai létesítmény lehetővé teszi Törökország számára, hogy kereskedelmi űrkilövéseket is kínáljon nemzetközi ügyfelek számára, ezzel tovább erősítve pozícióját regionális űr- és védelmi hatalomként.

A nagyívű tervek ellenére a szomáliai hatóságok nem sok nyilvános információt osztottak meg róla. Néhány parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki az átláthatóság hiánya miatt, mivel sem műszaki részleteket, sem környezetvédelmi hatástanulmányokat nem hoztak nyilvánosságra, és nem történt társadalmi egyeztetés sem a kérdésben. Az is kérdéses, hogy a politikai instabilitás és iszlamista terrorizmus által sújtott ország mennyire alkalmas egy ilyen nagyívű beruházás megvalósítására. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a törökök szisztematikusan építkeznek az országban, és katonai jelenlétükkel jól láthatóan üzleti érdekeltségeiket is védik.

Bár a szomszédos országok nem emeltek hivatalos kifogást a rakétatesztelések kapcsán, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a létesítmény kettős – polgári és katonai – felhasználása aggodalmat kelthet a már most is versengő regionális riválisok között, és különösen Etiópia részéről válthat ki aggodalmakat. Törökország csak egyike azoknak a külföldi hatalmaknak – Kína, Oroszország, az Emírségek és Egyiptom mellett –, amelyek stratégiai jelenlétre törekednek Kelet-Afrikában.