A csádi Succès Masra mellett egy X-bejegyzése miatt – nagyon hasonló vádakkal – Mali egyik korábbi miniszterelnöke, Moussa Mara is bíróság elé áll. A hatalommal szemben kritikus két politkus szálka a két ország kormányzatának szemében.
Gyűlöletkeltés, a közvélemény befolyásolása és uszítás miatt 20 év letöltendő börtönre ítélték első fokon Succès Masra volt csádi miniszterelnököt. A kínai Csinhua hírügynökség beszámolója szerint Masra ügyvédei „gyalázatnak” nevezték az ítéletet, és bejelentették, hogy fellebbeznek.
A korábbi kormányfőt még idén májusban tartóztatták le, miután egy kormányzati vizsgálat azt állította, hogy erőszakra buzdított, ami 42 ember halálához vezetett a Délnyugat-Csádban, a Kamerunnal határos Logone Occidental tartományban fekvő Mandakao faluban kirobbant összecsapások során. Az ügynek az egykori miniszterelnök mellett 74 további vádlottja van. A vallomások során egyikük sem említette Masrát, és senki sem ismerte el a terhére rótt cselekményeket. A legtöbben egyszerűen azt mondták, hogy nem ismerik a mandakaói ügyet. Néhányan arról számoltak be, hogy akkor tartóztatták le őket, amikor egy kormányzó beszédét hallgatták, aki a mészárlás másnapján érkezett a térségbe. Succès Masra környezetéből származó értesülések szerint ügyvédei nem férhettek hozzá a teljes iratanyaghoz, mert az ügyészség megtagadta az engedélyt.
A védelem többek között Déby elnököt, illetve a Kongói Demokratikus Köztársaság államfőjét, Félix Tshisekedit is szerette volna tanúként meghallgatni. A volt csádi miniszterelnök a francia közrádió, az RFI tudósítása szerint egyik vádat sem ismerte el, amelyet ellene felhoztak, és hozzátette, mély megrendüléssel gondol azokra, akik meghaltak.
A most 41 éves Masra Déby elnök és családja egyik ismert kritikusa. Az ellenzéki Les Transformateurs (Átalakítók) párt elnöke még 2022-ben száműzetésbe vonult, ám később visszatért, és Mahamat Idriss Déby Itno elnök 2024. január elsejétől az ország miniszterelnökévé nevezte ki. A politikus Déby elnök legfőbb kihívója volt a 2024-es elnökválasztáson, amelyen végül alulmaradt az ifjabb Débyvel szemben. A kiadott központi eredmény szerint a jelenlegi államfő 61,3, míg riválisa 18,53 százalékot szerzett a megmérettetésen. Masra – aki állítása szerint diadalmaskodott a májusi voksoláson – ezt követően lemondott a miniszterelnöki tisztségről, hogy utat nyisson egy új kormány megalakulásának.
Amennyiben a bírósági ítélet jogerőre emelkedik, úgy a politikus nem vehet részt a tervek szerint 2029-ben sorra kerülő következő csádi elnökválasztáson.
Hasonló vádakkal illették Mali egyik korábbi kormányfőjét is, akit szeptember végén állítanak bíróság elé egy X-en megjelent bejegyzése miatt
Egy másik száheli ország, Mali volt kormányfőjét is bíróság elé állítják. A miniszterelnöki tisztséget bő tíz éve, 2014 áprilisától 2015 év elejéig betöltő Moussa Marát (Mussza Mara) egy X közösségi oldalon írt posztja miatt az állam hitelességének aláásásával vádolta meg az Assimi Goïta tábornok vezette katonai junta.
Mara még a nyáron több olyan ellenzéki politikust és civil aktivistát is meglátogatott a börtönben, akiket kormányellenes véleményük miatt vettek őrizetbe. Ezt követően egy X-re kitett posztban kijelentette: szolidaritást vállal a véleményük miatt bebörtönzöttekkel. Mint írta: „Még tart az éjszaka, de a nap végül fel fog kelni. (…) És mi minden eszközzel küzdeni fogunk azért, hogy ez bekövetkezzen, méghozzá a lehető leghamarabb.”
E kijelentései miatt kétszer is kihallgatta a kiberbűnözés elleni nemzeti ügyosztály, majd augusztus elején őrizetbe vették. A mali ügyészség szerint az, hogy „véleményük miatt bebörtönzöttekről” beszél, valamint kijelentése, hogy minden eszközzel harcolni kíván értük, bűncselekménynek számít. Marát ezért az állam hitelének aláásásával, a legitim hatalommal szembeni ellenszegüléssel, valamint közrend elleni izgatással vádolják.
A mali junta idén májusban, az egyébként ritkának számító kormányellenes tiltakozásokat követően minden politikai pártot feloszlatott. Egy hónappal ezelőtt pedig Assimi Goïta tábornok öt évre szóló elnöki mandátumot kapott az átmeneti parlamenttől, amelyet választások nélkül is meg lehet hosszabbítani. A 41 éves vezető, aki kétszer is erővel ragadta magához a hatalmat, a 2021-es puccs után lett átmeneti államfő. Akkor azt ígérte, a következő évben választásokat tart, de azóta visszavonta ígéretét, újabb csapást mérve a többpártrendszer visszaállítására tett erőfeszítésekre.
Mara a politikai pártok feloszlatása óta lett ismét aktív a közösségi médiában, és a hatalom egyik legádázabb ellenfeleként tartják számon. Tárgyalását szeptember 29-re tűzték ki. A bamakói börtönben, ahová átszállították, egy magánzárkába került.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 