A nigeri haderő egy célzott légicsapásban végzett a nigériai terrorszervezet, a Boko Haram fő ágának tekintett frakciója vezetőjével, a Bakura néven ismert Ibrahim Mahamaduval – jelentette be a napokban a száheli ország hadereje. Beszámolójuk szerint három csapást mértek a Csádi-tó egyik szigetén tartózkodó terroristavezér feltételezett búvóhelyére a nigériai-csádi-kameruni közös határhoz közel. Bakurát hetek óta figyelte a nigeri haderő, mielőtt légicsapást mértek volna rá. A támadásban a fegyveres frakció több tucat további embere is életét vesztette. A 40 éves Ibrahim Mahamadu a hírhedt parancsnok, Abubakar Shekau 2021 halála óta vezette a Boko Haram egyik frakcióját. Korábban is jelentették már, hogy sikerült őt likvidálni.
Lassan tíz éve, hogy a nigériai gyökerű, Boko Haram néven ismert radikális iszlamista terrorszervezet több frakcióra szakadt. Az arabul Jamaʿatu Ahl as-Sunnah lid-Daʿwati wal-Jihād (JAS/JASDJ) nevű csoportot még Mohamed Juszuf szervezte meg 2002-ben, de igazi terrorszervezetté Shekaku vezetésével vált 2009-et követően, amikor Juszufot a biztonsági erők máig tisztázatlan körülmények között likvidálták. A szervezet egyik leghírhedtebb akcióját 2014. április 14-15-én hajtotta végre, amikor a Borno állambeli Chibok lányiskolájából 276 tizenhat és tizennyolc év közötti, főleg a keresztény lányt rabolt el. Már akkori jelentések szerint is az iszlamista fegyveres csoport lányok ezreit rabolta el, akiknek nagy többségét szexuális rabszolgaságba vetette. A Chibokban elrabolt lányok közül 82-en még tavaly is fogságban lehettek – már amennyiben még életben voltak.
A JAS 2013-ban terjesztette ki akcióit Nigérián túlra. Első körben a Csád-tó kameruni oldalán raboltak el embereket, főleg francia állampolgárokat (turistákat, papokat). A négy ország – Nigéria, Niger, Csád és Kamerun – határán elterülő lápos, apró szigetekkel tarkított vidék a kezdetektől fontos búvóhelye volt az iszlamistáknak.
A Boko Haram első törésére még 2009-ben került sor, amikor Ansaru néven belső frakció alakult a csoporton belül. Az úgy 2-3000 főt számláló egység 2012-ben jelentette be, hogy az al-Káidához csatlakozott, így de facto kiváltak a Boko Haramból, ugyanakkor egészen 2013-ig együttműködtek korábbi harcostársaikkal. Az Ansaru ezt követően mintegy hat éven át háttérbe szorult, tevékenysége elenyésző volt.
A 2016-os nagy szakadás: Shekau és az Iszlám Államhoz húzó rebellisek
Az igazán komoly szakításra 2016-ban került sor. Az akkor úgy 6-20 ezer harcossal bíró szervezeten belül egy évvel korábban létrejött egy, az Iszlám Államhoz (ISIL) közeledő szárny – az Iszlám Állam Nyugat-Afrika Tartománya (Islamic State West Africa Province, ISWAP). Shekau azonban egy idő után elutasította az ISIL befolyását, miközben az ISIL túl radikálisnak ítélte Shekau egyes módszereit, például a 7-10 éves kislányok öngyilkos merénylőként való alkalmazását. Mindez belső konfliktushoz és szakadáshoz vezetett. Mohamed Juszuf alapító két fia, a később Abu Muszab al-Barnawi néven ismert Habib és Abba, illetve egy befolyásos imám, Mamman Nur a Csád-tó déli zónájában levált a Shekau vezette ágról, és al-Barnawi fővezérletével ISWAP néven folytatták tovább akcióikat. Utóbbiak logisztikai utánpótlásban is kifizetődő jó kapcsolatokat ápolnak a Száhel övezetben aktív Iszlám Állam Száhel Tartományával (ISSP/ISGS). Az al-Káidához húzó, kicsi, szórványos akciókkal operáló Ansaru 2020-ben tért vissza, azóta főleg Északnyugat/Közép-Nigériában aktívak.
A Boko Haram fő hadszíntérét továbbra is Nigéria északkeleti részei (Borno és Yobe államok) jelentik, de a szervezet és frakciói „regionális” terrorhálózattá nőtték ki magukat. Ma is aktívak a Csád-tó medencéjének (Csád, Niger, Kamerun, Nigéria) partvidékein, és rivalizálnak is egymással a területekért. A JAS-nak komoly törést jelentett Shekaku 2021-es halála, aki egy, az ISWAP-pal a bornói Sambisa erdőben folytatott összecsapás során vesztette életét, miután kilátástalan helyzetében felrobbantotta magát. A most likvidált Bakura ezt követően vette át a JAS irányítását, amely létszámban és erejében az ISWAP mögé szorult, amely most a legerősebb Boko Haram frakciónak számít.
Saját államot építettek ki a Csád-tó régiójában
Az ISWAP a Csád-tó déli szigeteit („tumbunokon”), a nigériai Sambisa-Gwoza térségét, valamint a nigériai-kameruni határsávot, Banki–Mandara körzetét uralja. Az általuk ellenőrzött területeken belső biztonsági szolgálattal (amniyya) szigorú tartományi (wilája) struktúra működik, saját adóztatással és bíráskodással. A „klasszikus Boko Haramként” is emlegetett JAS a Csád-tó északi szigeteit (Nigéria–Niger–Csád metszete) uralja, ugyancsak saját adóztatással és kereskedelmi csatornákkal bekötve. Ők ugyanakkor lazább csoportnak számítanak, parancsnokaik önállóbb rabló–portyázó műveleteket hajtanak végre. Beszámolók szerint a Boko Haram frakciói rendszeresen útvám jellegű adókkal sarcolják a helyi halászokat, földműveseket, csónakokat, átkelőhelyeket és a helyi piacokat; így gyakorlatilag teljes kontroll alatt tartják a régió kereskedelmét.
A két frakció a magterületeiken túl a kameruni Extrême-Nord/Far North, a nigeri Diffa, valamint a csádi Lac-tartományban igen aktív. Azt nem tudni, hogy pontosan hány támadás köthető hozzájuk, ám például 2024 első tíz hónapjában a Csád-tó régiójában regisztrált 1326 incidens túlnyomó többsége az ő számlájukra írható. Az ACLED (Armed Conflict Location & Event Data) monitorszervezet és helyi jelentések szerint naponta több tucat támadás történik, gyakran ártatlan civilek ellen. Például 2022. májusában a Boko Haram gerillái mintegy ötven földművest vettek körbe a bornói Rann közelében, és többségüket lemészárolták. Tavaly szeptemberben Yobe állam Mafa faluja ellen indítottak hasonló támadást; a rendőrségi szóvivő szerint legalább 81 embert öltek meg és számos házat felgyújtottak.
Kamerunban 2020 és 2021 fordulóján legkevesebb 80 civillel végeztek. Ugyancsak Kamerunban 2023 májusában két vámost, egy rendőrt és egy civilt öltek meg Mora településnél. Csádban a Boko Haram frakciói rendszeresen ostromolják a tó menti erődöket: 2024 októberében egy 200 fős szigeti tábornál 22 órán át tartó csatában 40 csádi katona vesztette életét. Arról nem tudni, hogy ezt az akciót pontosan melyik frakció hajtotta végre, ám komolyságát mutatta, hogy utána maga a csádi elnök, Mahamat Idriss Déby indított hadműveletet az iszlamisták ellen.
ENSZ: több tízezer halottja és több millió belső menekültje lehet a Boko Haram támadásainak
Idén az ISWAP-nak Borno államban volt két komolyabb akciója: előbb mintegy 40 halászt és földművest öltek meg a tóparti Dumba falunál, mert egy megsemmisített hidat környékező „biztonsági zónán” kívül dolgoztak. Majd egy támaszponton ütöttek rajta a nigeri határhoz közeli Mallam Fatoriban és végeztek 20 katonával. Nigériai hivatalos adatok szerint az iszlamisták 2021–2023 között 965 biztonsági személlyel, köztük 192 katonával végeztek. Hogy pontosan hány harcosa esett el a Boko Haramnak, nem tudni. Bakura mellett az ISWAP-ot vezető Barnawiról is azt jelentették már 2021 szeptemberében, hogy meghalt, ám későbbi források még 2023-ban is azt állították, hogy él és aktív.
Az ENSZ adatai szerint a Boko Haram támadásainak csak 2021-ig 35–40 ezer halottja és körülbelül 2 millió belső menekültje lehet. Később pedig akadt olyan becslés is, amely ennek a tízszeresére tette az elhunytak számát. A Csád-tó körüli iszlamista fegyveres csoportok tevékenységét az elmúlt tíz évben nemhogy nem sikerült felszámolni, hanem a támadásaik sosem látott mértékben elharapództak. Az ellenük létrehozott közös katonai együttműködés, a Benin, Csád, Kamerun, Nigéria és Niger alkotta MNJTF (Multinational Joint Task Force) eredménytelenségét és erőtlenségét jól mutatja, hogy Niger idén március végén kilépett belőle, míg Déby elnök többször is ugyancsak a kilépéssel fenyegetőzött.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 