Tana Consulting

Szeptemberre kritikus helyzet alakult ki Maliban, miután az országban leginkább aktív iszlamista terrorista csoport, az al-Káidához kötődő Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) blokád alá helyezett több, gazdasági szempontból fontos útvonalat, hogy így akadályozzák meg a szomszédos országokból érkező üzemanyag célba juttatását. A JNIM akciói annyira hatékonyak, hogy immár a főváros, Bamako is komoly üzemanyaghiánnyal küszködik. A blokád leginkább az ország déli részét – Bamako városa mellett Kayes és Sikasso régiókat – érinti. Az üzemanyaghiány növekvő élelmiszerárakat okoz és mivel az egészségügyi intézmények többségében generátorok biztosítják az elektromos áramot, ezért a jelenlegi helyzet a kórházak működését is súlyosan veszélyezteti. Hasonló a helyzet az aranybányászat, a vízszolgáltatás és a mezőgazdasági termelés területén is. A mali hadsereg légi csapásokat indított Kayes vidékén, illetve szárazföldi katonai műveletbe kezdett, hogy megtörje a blokádot, egyelőre sikertelenül.

Idén szeptemberre Mali kulcsfontosságú, déli területein üzemanyaghiány alakult ki, miután az al-Káidahoz kötődő iszlamista lázadócsoport, a JNIM több, gazdaságilag kulcsfontosságú útvonalat blokád alá vont. A konfliktus előzményei a 2012-es tuareg-lázadásig, valamint a dzsihadista előrenyomulásra adott válaszig nyúlnak vissza, amikor Franciaország és az ENSZ békefenntartói is beavatkoztak a konfliktusba. A 2020-as és 2021-es két katonai puccs után az azóta hatalmon lévő, Assimi Goïta tábornok fémjelezte katonai vezetés egyre inkább kiszolgáltatottá vált a szélsőséges csoportok előrenyomásával szemben. A 2022-es francia csapatkivonás után ugyan a Kreml-közeli orosz katonai magánvállalkozás, a Wagner-csoport (ma már Africa Corps) települt az országba, ám jelentések szerint a mali hadseregben feszültségeket okozott az orosz zsoldosok jelenléte és kiváltságai. E politikai és biztonsági feszültségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2025 nyarára a JNIM és más fegyveres csoportok erős pozíciókat tudjanak szerezni Mali nyugati és déli régióiban.

A JNIM 2017-ben jött létre több iszlamista fegyveres alakulat – az AQIM, az Ansar Dine, az Al-Mourabitoun és a Katibat Macina – összeolvadásából. Az Iyad ag Ghali vezette szalafista csoport a Száhel övezet egyik legveszélyesebb dzsihadista szervezetévé nőtte ki magát. Az elmúlt években számos nagyszabású terrortámadást hajtottak végre Mali déli és középső régióiban, többek között a fővárosban, beleértve külföldi érdekeltségeket is.

A JNIM stratégiája 2025-ben új elemmel bővült: immár nemcsak katonai, hanem gazdasági nyomásgyakorlással próbálja meggyengíteni és megtörni a mali kormányt. Idén szeptember elején a szervezet szóvivője egy videóban jelentett be blokádot Kayes és Nioro térségében, azzal a céllal, hogy elvágja a főváros, Bamako és az ország déli részének üzemanyag-ellátását. A terroristák a blokád részeként üzemanyag-szállító kamionokat foglaltak le és gyújtottak fel. Leginkább három útvonal érintett: az elefántcsontparti Abidjanból Sikassón át Bamakóba tartó, a szenegáli Dakarból Kayesen át ugyancsak a fővárosba érkező, illetve a Bamako alatti déli tranzitfolyosó.

A JNIM ezzel a lépéssel egyrészt a mali katonai juntát szerette volna meggyengíteni, másrészt a lakosság elégedetlenségét próbálta felkorbácsolni Goïtáékkal szemben. A JNIM taktikájának célja a katonai vezetés, az állam és orosz partnerük feletti nyomás fokozása, továbbá azt is bizonyítani akarják, hogy képesek káoszt teremteni. A radikális iszlamista csoport gyors reagálása és a blokád hatékony alkalmazása azt is jelzi, hogy a szervezet megerősödött, és immár nemcsak a sivatagi régiókban (Észak- és Közép-Mali), hanem a délnyugat felé vezető útvonalakon is jelentős befolyásra tett szert.

A légicsapások egyelőre hatástalanok

A mali junta gyorsan katonai válaszcsapással reagált a blokádra: légicsapásokat indítottak Kayes és Nioro térségében, ahonnan a JNIM erői szerintük irányítják az akcióikat. A katonai kormányzat beszámolói szerint a légitámadásokkal csapásokat mértek az ellenséges állásokra, és közben túszokat is kiszabadítottak, akiket a dzsihadisták korábban elhurcoltak. A mali vezérkar honlapján és az állami televízióban külön is megerősítették, hogy a szárazföldi csapatok megkezdték a térség „megtisztítását”, vállvetve a légierővel. A hadsereg szerint emellett folyamatos járőrszolgálatokat szerveztek a stratégiai utak mentén, hogy gyorsan fellépjenek minden további támadás vagy útlezárási kísérlet ellen.

A politikai vezetés ugyanakkor igyekezett elkerülni a pánikot a lakosság körében. Bejelentették azt is, hogy diplomáciai csatornákon tárgyalnak a szomszédos országokkal a kereskedelmi utak újranyitása érdekében. Több minisztérium, köztük a közlekedési és az energiaügyi tárca is arra utasította az üzemanyag-szállító társaságokat és a szektor képviselőit, hogy készüljenek fel a közelgő tárgyalásokra a helyzet rendezése érdekében. Assimi Goïta elnök és a vezérkar is szigorításokat és fokozott határőrizetet ígért.

Mindeközben a központi mali propaganda erőteljesen hangsúlyozta: a terrorizmus elleni háború folytatódik, a blokád pedig a hadsereg elszántságát próbálja meg megtörni. A szomszédok mellett Bamako több nagyhatalommal is egyeztetett: Franciaország és az EU egyaránt aggodalmát fejezte ki, az uniós tagországok regionális biztonsági együttműködés megerősítését sürgették. A blokád a kormány szerint enyhülőben, a sikeres katonai műveletekkel felszámolják a dzsihadista ellenállási gócokat, de a hosszú távú megelőzés továbbra is nyitott kérdés.

Egy sérülékeny gazdaságnak kegyelemdöfés a blokád

Mali gazdasága igen sérülékeny, sivatagi, tengeri kijárattól elzárt, minimális iparral rendelkező országként szinte csak a közúti importra tud támaszkodni az alapvető áruk esetében. A lakosság napi benzintartaléka a helyi szükségletekhez képest alacsony, az üzemanyag és más alapvető áruk 85–90 százalékát importból fedezi, főleg Szenegál és Elefántcsontpart felől. Helyi közgazdászok számításai szerint az összes külföldről behozott áru közel egyharmada üzemanyag és egyéb kőolajszármazék, ezért egy blokád politikailag és gazdaságilag is megfullaszthatja az országot.

A légiközlekedés is veszélybe került: korábbi példákból kiindulva, hasonló krízis esetén nem tudták feltölteni repülőgépeiket, így a légitársaságoknak más reptereket kellett igénybe venniük. Mindeközben az üzemanyaghiány gyorsan inflációs nyomást idézett elő: az árak megemelkedtek, és a házak, közintézmények és a kórházak, valamint az áramszolgáltatási szektor generátorainak működését is veszélybe sodorta a beszállítások hiánya.

A gazdaság egyéb ágazatait is súlyos csapás érte. Mali egyik legjelentősebb ipari és bányászati központja, a Kayes régió, ahol a főként külföldi tulajdonban lévő cement-, cukor- és aranybányászati üzemek – például a Barrick vagy a B2Gold – működnek, a folyamatos támadások és blokádok miatt leállásra kényszerültek vagy legalább részben megbénultak, ami a foglalkoztatottság és a devizabevételek tekintetében is komoly válságot idézett elő. A kereskedelem ellehetetlenülése visszahatott a szomszédos
országokra is: a blokád miatti késlekedés következtében a zömmel Mali felé irányuló exportimport-forgalom is megszakadt, ami régiós ellátási láncokat borított fel Szenegálban, Mauritániában és Elefántcsontparton is.

A JNIM blokádjának közvetett világpiaci hatásai is érzékelhetően, ugyanis a a Maliból származó fém- és aranyexport ingadozása negatívan érintette a kérdéses globális
ágazatokat.

Az üzemanyaghiány tovább fokozza a humanitárius válságot

A jelenlegi krízis mindezeken túlmutatva arra is rávilágít, hogy a már amúgy is humanitárius válságban szenvedő Maliban tovább romlik a helyzet. A kereskedelmi útvonalak blokádja gyorsan humanitárius válságot szült. Mali lakosságának nagy része korábban is kiszolgáltatott volt: mintegy 7-8 millió ember, a teljes lakosság úgy 30 százaléka szorul humanitárius segítségre.

A humanitárius ellátás eddig is gyér volt, a szükséges mennyiség úgy harmadát voltak képesek eljuttatni az érintetteknek. A fuvarozás és kiskereskedelem szüneteltetése miatt élelmiszerből és alapvető cikkekből hiány alakult ki a vidéki és a városi központokban egyaránt, ami ezt a kitettséget csak tovább fokozza. Az UNICEF szerint közel egymillió kisgyermek szenved akut alultápláltságban, amihez az élelmiszerhiány és az egészségügyi ellátás gyengülése is hozzájárul.

Példa lehet más terrorszervezetek számára

A mali blokád is rávilágított arra, hogy a Nyugat-Szahara és a Száhel régió biztonsági helyzete tovább romlik. A JNIM ezt megelőző támadásai Ghánában, Beninben és Togóban az afrikai partvidék destabilizálására irányultak. A JNIM mostani akciója egyben új mintát mutat más fegyveres csoportoknak, hogy a központi infrastruktúra – útvonalak, olajtárolók – megrohamozása, elzárásra és blokádja hatékony eszköz lehet az állami szereplők gyengítésre.

Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!