A mali üzemanyag-blokád súlyosan érinti a két nyugati szomszédos ország, Szenegál és Mauritánia gazdaságát, amelyek közül utóbbi jóval sérülékenyebb. Egyesek közben már attól is tartanak, hogy a radikális iszlamista terrorszervezet, a JNIM Malitól nyugatra is egyre aktívabbá válik.
A szomszédos Maliban történtekre reagálva Mauritánia és Szenegál újra közös folyami járőrözésben kezdett a Szenegál folyó Malihoz közeli közös határszakaszain. Ahogy arról korábban írtunk, a térség egyik legaktívabb radikális iszlamista terrorszervezete, az al-Káidához kötődő Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) blokád alá helyezett több, gazdasági szempontból fontos útvonalat Mali délnyugati részén, hogy így akadályozza meg a szomszédos országokból érkező üzemanyag célba juttatását.
A Karangué művelet elnevezésű akcióban a szenegáli és mauritániai biztonsági erők a mali katonai junta hadseregével együttműködve fegyveres kíséretet is adnak a Mali irányába tartó nyersanyagokat, üzemanyagot szállító konvojoknak. Teljes védelmet ugyanakkor továbbra sem tudnak biztosítani : a JNIM legutóbb egy 80 kamionból álló konvojon ütött rajta, több mali katonát megölt és 20 üzemanyag-szállítót fel is gyújtott. A blokád érzékenyen érinti a szenegáli exportot, amely tavaly 1,4 milliárd dollár volt, de hasonló a helyzet a mauritániai kivitellel is, ami 22,8 millió dollár körül alakult korábban.
A JNIM aktivitását helyi források potenciális veszélyként értékelik a nyugat-afrikai térségre és Mauritániára nézve. A sivatagi országot egyébként az elmúlt néhány évben megkímélte a terrorizmus, nem ismert iszlamista támadás az országból. Az egyetlen incidensre 2023. március 5-én a fővárosban, Nouakchott-ban került sor, amikor négy dzsihadistaként számon tartott személy megszökött a helyi börtönből. A csetepaté során két börtönőr meghalt, kettő megsebesült. A négy személy után hajtóvadászatot indítottak, amelyek során időszakosan még az internethálózatot is blokkolták. Helyi lapinformációk szerint a négy szökött személy közül hárman meghaltak, egy újra börtönbe került.
Csak idén 30 ezer illegális bevándorlót fogtak el
Mauritánia számára az éghajlatváltozás jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A Magyarországnál bő tízszer nagyobb, 5,2 millió lakosú ország nagy részét sivatag borítja, és a Szahara mellett egyre kevesebb a művelhető termőföld. Az elsivatagosodás, a csökkenő csapadék, a gyakori aszály, az egyre több homokvihar csak súlyosbítják a mezőgazdaság nehézségeit, veszélyeztetik az élelmezés-biztonságot és a lakhatási feltételeket. A Világbank jelentése szerint kiemelt figyelmet kellene fordítani a mezőgazdasági területek rehabilitációjára és az infrastruktúra fejlesztésére, különösen azokban a régiókban, ahol az éghajlati változások és a sivatagosodás komoly terhet jelentenek.
Az egyébként hivatalosan szunnita iszlám állam másik komoly problémája az illegális migráció. Mauritánia nagyszámú menekültet és menedékkérőt fogad főleg Mali felől, leginkább a keleti Hod al-Csargi (Hodh El Chargi) régióban. Az UNICEF adatai szerint összesen 260 ezer illegális migráns, menekült élhet csak Hod al-Csargiban. Ám mindezeken túl az átmenő forgalom is jelentős, mivel a szubszaharai térségből többek között Mauritánián át vezet az út Marokkóba, illetve a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre. Tavaly összesen több mint 25 ezer ember jutott el így a spanyol szigetekre. Az idei év első felében ez a szám 12 ezer körül alakult.
A mauritániai kormány szerint csak az idei év első négy hónapjában 30 ezer illegális bevándorlót fogtak el, és mintegy 80 embercsempész-hálózatot számoltak fel. Az EU és más nemzetközi szervezetek az emberi jogok betartása mellett támogatják Mauritániát a migráció ellenőrzésében, a határvédelem és a parti őrség megerősítésében, ám számos kritika érkezett azzal kapcsolatban, hogy bármiféle menedékkérelmi felülvizsgálat nélkül toloncolják vissza tömegesen az elfogott illegális határátlépőket.
A cseppfolyósított földgáz jelentheti a megoldást a gazdasági bajokra?
Ami a gazdasági kilátásokat illeti, a GDP-növekedés 2027-ig várhatóan 5 százalék körül alakul. Igaz, van hova fejlődni, hiszen az egy főre jutó hazai bruttó termék most olyan 2500 dollár körül mozog. A munkanélküliségi mutatók tavaly javultak és 11 százalék körül álltak. Különösen magas, 23-24 százalékos viszont a munkanélküliség a 18-24 év közötti fiatalok körében, illetve a nők foglalkoztatási rátája is alacsony, és 25 százalékkal elmarad a férfiakéhoz képest. A mélyszegénységben élők aránya 32 százalék körül van, és várhatóan ez 2027-ig is így marad. Az infláció egy százalékot nőtt az elmúlt egy év során, jelenleg 3,5 százalék, és várhatóan nem emelkedik 4 százalék fölé.
Mauritánia fő exportcikkeinek a vasérc, az arany, a réz, a hal és a tengeri élőlények számítanak. Az ország erősen függ az ásványkincsek és halászati termékek exportjától. A kormány 2030-ig szóló gazdasági stratégiájának célja az infrastrukturális beruházások fejlesztése, és hogy csökkentsék a lakosság kiszolgáltatottságát az áringadozásoknak. Az ország gazdaságának lökést adhatnak a Szenegállal közös partszakaszon kiaknázásra kerülő földgázkitermelő lelőhelyek, és a közös LNG-terminál, amellyel cseppfolyósított földgázt exportálhatnak többek között az EU irányába. Egyes becslések szerint a gázkitermelés legalább 30 évig folyhat ezeken a partmenti mezőkön, nem csekély bevételhez juttatva a két érintett országot.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 