Nemrég számoltunk be róla, hogy műholdak felbocsátására és ballisztikus rakétatesztekre is alkalmas kilövőállomást tervez Szomália indiai-óceáni térségébe Törökország, amelybe partnerként az Egyesült Arab Emírségek is beszállhat. Mivel az elmúlt években egyre több szereplő jelent meg és próbál minél komolyabb befolyást szerezni a fekete kontinensen, ezért e hírből kiindulva összeszedtük, hogy Oroszország, az Egyesült Arab Emirátusok, Törökország, Kína és Irán hol használnak reptereket Afrikában katonai célokra. Összeállításunkban a hivatalos, nemzetközi sajtó által ismertetetteken kívül a hivatalos és félhivatalos, akár meg nem erősített helyi forrásokat is felhasználtuk.
Oroszország
Ahogy azt a korábbi években láttuk, Szíria miatt Oroszország Líbiában hosszú évek óta igen aktív. E szerepvállalás Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének tavaly év végi összeomlása óta csak fokozódott; az oroszok szíriai egységei közül szép számmal vezényeltek át csapatokat Líbiába. Moszkva afrikai jelenlétének gerincét a Kreml alá vont katonai magánvállalkozás, a Wagner Group, illetve az elmúlt időszakban a kontinensen végzett műveletek koordinálását végző Africa Corps (AC) adja. Az oroszok elsősorban a „lázadónak” számító bengázi/tobruki kormánnyal és az őket támogató Haftar tábornokkal, illetve az általa igazgatott Líbiai Nemzeti Hadsereggel (LNA) ápolnak jó kapcsolatokat.
Az oroszok legalább három repteret használnak Líbiában. Az ország keleti felében fekvő Bengázi mellett található al-Khádím (al-Khadim) légibázist a Wagner/AC használja logisztikai, műveleti és karbantartási központként, illetve fegyverraktárként. Több forrás szerint az oroszok felújították és kibővítették a kifutót és a hangárokat, hogy alkalmas legyen nagyobb gépek fogadására. A helyi támogatás mellett a légikikötő a Száhel felé irányuló orosz műveletek egyik fontos központja, ahonnan lehetséges a Csád, Szudán, Niger felé történő átmozgatás. Innen MiG-23-as, Szu-22-es vadászgépek, Mi-24-es helikopterek, valamint Il-76-os és egyéb Antonov-típusok mozgását jelentették. A líbiai kormány tagadja, hogy orosz légibázisként működne al-Khádím, ám számtalan forrás ennek az épp az ellenkezőjét állítja.
Az ugyancsak Bengázihoz relatíve közel található al-Dzsufra (al-Jufra) bázison a műholdképek és helyi nyilatkozatok szerint orosz repülőgépek – köztük teherszállítók és vadászgépek – mozgása szinte állandó. Szíria kiesésével ezt a helyszínt az oroszok logisztikai központként használják, és fontos összekötő a Száhel felé tartó utánpótlás szempontjából. „Az orosz Wagner-erők továbbra is jelen vannak al-Dzsufra légibázison, ahonnan időről időre drónokat és vadászgépeket indítanak” – tudósított például a líbiai Al-Ahrar TV. Ahogy arról is szóltak hírek, hogy a reptér felújításon is átesett.
A harmadik oroszok által használ líbiai helyszín a csádi és szudáni határhoz közeli Matan al-Szarra (Maaten al-Sarra). A Szaharában található légikikötő eléggé elhagyatott, épület sem igen volt rajta, s legutóbb akkor foglalkoztak vele élénkebben, amikor arról szóltak jelentések, hogy a szíriai kivonás után ezt a repteret is elkezdték felújítani maguknak az oroszok. Ugyancsak logisztikai átszállóként funkcionál a száheli- és nyugat-afrikai műveletekhez.
Arról is jelentek meg hírek, hogy oroszok bevonásával fejlesztették al-Kardábijáh (al-Qardábiyah) repterét Szirt várostól 15 kilométerre délre. A beszámolók szerint felújították a kifutókat, megerősítették a kerítéseket, a védelmi elemeket, új épületeket emeltek és egyéb infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre – egyúttal LNA együttműködéssel kiképzés is zajlik a helyszínen. Líbiai és nemzetközi források is azt állították, orosz teher- és katonai járatok rendszeresen használják a légikikötőt, ugyanakkor egyetlen forrás sem tudta megerősíteni, hogy Oroszország állandó bázisként használná a helyszínt, vagy hogy ott folyamatosan vadászgépek állomásoznának. Sőt, a hivatalos líbiai források ezt épp tagadják. Valószínűsíthető, hogy a helyszínt ideiglenes átszállóként, átrakodóként veszik igénybe.
Az al-Burhán tábornok fémjelezte szudáni kormánnyal idén kötött megállapodás értelmében Oroszország katonai bázist létesíthet a vörös-tengeri Port Szudánban. Egyes hírek szerint a 300 katona és 4 hadihajó mellett légi lába is lenne a vörös-tengeri hídfőállásnak. Egy szudáni lap, az Al-Taghyeer helyi források nyomán arról írt, hogy az oroszok a fővárostól északra, a Nílus mellett fekvő Vadi Szeidna (Wadi Seidna) repülőtéren is feltűntek. „A közeli falvakban élők szerint orosz katonai teherszállítók rendszeresen leszállnak Vadi Szeidna repterén, főként éjszaka, amit a lakosok a »szokatlan zaj« alapján érzékelnek” – olvasható beszámolójukban.
Ugyan hivatalos források nem erősítik meg, a Wagner/AC egyik legnagyobb központjának számító Közép-afrikai Köztársaságban is legalább egy repteret használnak katonai célokra. Faustin-Archange Touadéra államfő tanácsadója, Fidel Ngouandika korábban azt nyilatkozta, hogy a kormány már rendelkezésre bocsátott egy földterületet Berengóban – kb. 80 kilométerre Banguitól –, amely alkalmas lenne egy orosz katonai bázis felállítására, akár 10 ezer katona elhelyezésére. Maga Touadéra azt mondta, az ország keleti régiói is szóba jöhetnek egy orosz katonai bázis telepítésére. Az Institute for the Study of War (ISW) és más elemzők ugyanakkor egyelőre nem találtak vizuális bizonyítékot, műholdfelvételeket arra, hogy Oroszország már meglévő légi bázisokat (például Berengo) aktívan használna légijáratok, műveletek céljára.
Hasonló a helyzet a Száhel övezetben. Ugyan több helyről, legutóbb Maliból érkeztek hírek ottani repterek használatáról, ám egyelőre nincsenek minden kétséget kizáró bizonyítékok. Források szerint orosz/Wagner/AC létesítmény működik Maliban a bamakói Modibo Keïta nemzetközi repülőtér közelében, amely összeköttetésben áll az ország légierejével. Jelentések szerint itt raktárak, adminisztratív épületek találhatók, valamint logisztikai, kiképző feladatokat folytatnak. Nigeri források arról tudósítottak, hogy egy külön szárnyban képzési és logisztikai feladatokat végző orosz katonai személyek állomásoznak a Niamey mellett található, a nyugati – amerikai és francia – erők által már kiürített 101-es bázis elnevezésű repülőtéren – korábbi drónbázison. Helyi és francia források beszámolója szerint az Africa Corps egyik első orosz katonai bázisát Burkina Fasóban a fővároshoz, Ouagadougouhoz közeli Loumbila közelében létesítette. Műholdas képek szerint a bázison hangárok épültek, és katonai kiképzők is érkeztek.
Egyesült Arab Emirátusok
Az oroszok után az Egyesült Arab Emirátusok tűnik a legaktívabbnak a katonai repülőterek használatában. Az Öböl-menti monarchia főképp hadianyagot szállít több országba is, amelyek közül talán a szudáni tevékenysége a legvitatottabb. Ott ugyanis Csád irányából visznek muníciót és utánpótlást az al-Burhán tábornok vezette katonai juntával szemben álló fegyveres milícia, az RSF számára. E tevékenységet egyébként az Egyesült Arab Emirátusok mindig hevesen tagadta. Az ENSZ által is igazolt fegyverexportnak két központi légikikötője van: a csádi Amdzsarasz (Amdjarass) és az RSF által fejlesztett, drónbázisként is használt dél-dárfúri Nyala. A két repülőtér közül a csádi gyakorlatilag csak egy átrakodó komolyabb létesítmények nélkül.
Nyalában a hírek szerint 2025 év elejére felújították a kifutópályát, kiépítették a katonai infrastruktúrát, fegyverraktárakat létesítettek és a környék légvédelmét is próbálják hatékonyabbá tenni – mindezt az emírségek pénzügyi támogatásával. A repülési adatok alapján a légihidat többször is megerősítették, de sok részlet – hogy pontosan mikor, milyen teherrel, milyen felségjelzéssel repülnek – még mindig nem ismert. Az RSF-bázisként használt nyugat-szudáni repteret egyébként többször is támadták a szudáni katonai junta térségben aktív egységei – nemrég mi is írtunk arról, hogy ott lőttek le egy kolumbiai zsoldosokat szállító gépet is.
Az emírségek Líbiában is jelen van, egyes jelentések szerint az oroszok mellett ők is használják az Wagner/AC egyik logisztikai központjának számító al-Khádím repteret. „Tobruk környéki lakosok szerint az emírségek által támogatott drónok még mindig al-Khádím légibázisról indulnak, bár hivatalosan tagadják” – írta a Libya Herald. A reptérről elsősorban a szudáni műveleteket tudják támogatni.
Az Öböl-menti ország az Ádeni-öböl térségében is aktív. Az egyik projektjük Szomáliában futott. A szakadár Szomáliföld kormányzatával 2017-ben kötöttek egy szerződést, amelyben – üzleti partnerek bevonásával – a régió központjának számító Berbera kikötőjének és repterének fejlesztésére kaptak lehetőséget. A dubaji székhelyű DP World vezetésével elindult beruházások vegyes, polgári és katonai felhasználásra alkalmas infrastruktúrát terveztek, ami később részben polgári repülőtér fejlesztésévé módosult. (A legújabb hírek szerint a városban Etiópia próbál helyzetbe kerülni új fejlesztésekkel, de katonai/tengerészeti vonalon Szomáliföldön az oroszok is próbálkoznak.)
Két évvel korábban, 2015 körül az Egyesült Arab Emírségeknek az eritreiai Asszabban (Assab) is sikerült katonai szempontból megvetnie a lábát; erre a jemeni műveleteik miatt volt nagy szükség. Asszabban kikötőt és repülőteret is fejlesztettek kifejezetten katonai használatra. Később, 2020–2021 táján történt egy demobilizáció, majd részleges visszabontásokról, átalakításról szóló jelentések is napvilágot láttak. Így Asszab mostanra részben kiürült, de a bázist máig stratégiailag fontos helyszínként említik.
Törökország
A törökök afrikai katonai jelenlétének zászlóshajója egyértelműen a szomáliai főváros, Mogadishu közelében 2017-ben kiépített Camp TURKSOM katonai bázis – ami az ország legnagyobb, külföldi fegyveres erők által működtetett kiképző központja. Ehhez pedig a mogadishui Áden Adde nemzetközi repülőtér katonai szekcióját használják. Jelentések szerint idén is komoly rotáció zajlott. „A török hadsereg helikopterei rendszeresen szállnak le az Áden Adde repülőtér katonai részén, ahol a török kiképzők és tanácsadók állomásoznak” – számolt be róla a szomáliai közmédia.
Ankara Líbiában is aktív. Egy helyi sajtóforrás szerint „török katonai szállítógépek éjszakánként érkeznek Miszráta repterére, ahová fegyvereket és felszerelést szállítanak.” A török kormány jó viszonyt ápol a tripoli kormánnyal, akiket így látnak el munícióval és haditechnikával, többek között drónokkal. Négy éve arról is szóltak hírek, hogy a törökök megvetették a lábukat a tunéziai határhoz közeli kelet-líbiai al-Vatíja (al-Watiya) légibázison is, miután amerikai és török közreműködéssel 2020-ban visszafoglalták azt az LNA-tól. A repteret annyira irányítása alá vonta Ankara, hogy oda a tripoli kormány emberei is csak engedéllyel léphettek be. A légibázishoz még tavaly is köze lehetett a törököknek, akik az akkori információk szerint a törökországi Aselsan által kifejlesztett Hisar-O100 légvédelmi egységgel szerelték fel a létesítményt lecserélve a korábbi amerikai Mim-23 Hawk rendszert.
Kína
A kínai katonai jelenlét fő bástyája ugyancsak az Ádeni-öböl régiójában található, Dzsibutiban. A katonai és logisztikai célokat szolgáló dolarehi bázist – Doraleh/Balbala, PLA Support Base – 2017-ben nyitották meg. A létesítmény tengerészeti, helikopteres és logisztikai kapacitással bír. A helyi La Nation szerint a kínai kontingens idén bővítette a Doraleh bázis kifutópályáját, és a helyiek szerint új drónhangárt is építenek.
Noha logisztikai céllal Kína olykor használhat más afrikai országokban is bázisokat ideiglenes jelleggel, ám egyelőre a dzsibuti létesítmény a kínai haderő egyetlen hivatalos állandó katonai bázisa Afrikában.
Irán
Iránnak egyelőre nincs hivatalos katonai bázisa a fekete kontinensen. Ehhez egyébként a legközelebb talán Szudánban állnak. Teherán 2023 óta egyre aktívabb a Nílus-menti országban (politikai kapcsolatok, haditechnikai és katonai támogatás), és az al-Burhán tábornok vezette juntával építettek ki jó kapcsolatokat. Katonai bázis tekintetében tárgyalásokról, illetve iráni törekvésekről írnak a Vörös-tenger partján, Port Szudán térségében – egy esetleges kikötő, illetve reptér terveit rebesgetik. Ugyanakkor a források egyelőre inkább egyeztetésekről és befolyásnövelésről számoltak be, semmint egyértelműen iráni üzemeltetésű, nyíltan működő afrikai légibázisról.
Teherán kapcsán még egy szóbeszédről hallani, méghozzá a szomáliai Kiszmájo (Kismayo) kikötőjéből. Egy helyi hírportál, a Garowe Online írt arról, hogy „szomáliai törzsi vezetők állítják, Irán támogatást nyújtott a helyi fegyveres csoportoknak, és Kiszmájo közelében egy »rejtett kifutó« használatáról hallani.”
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 