Egyre többen vásárolnak és használnak katonai drónokat Afrika szerte, köztük nem állami fegyveres szereplők, terrorszervezetek és radikális iszlamista milíciák is. Emiatt a pilóta nélküli eszközökkel elkövetett támadások és halálos áldozatok száma exponenciálisan emelkedett az elmúlt években. Számos ország közben arra is törekszik, hogy maga is tudjon gyártani harci drónokat.
Talán az orosz-ukrán háború mutatta meg a leginkább, hogy a drónok nagyarányú harcászati alkalmazása miként változtatja meg a hadviselést, illetve alakítja át a harcteret. Ezek a trendek a fekete kontinensen is megfigyelhetőek. A washingtoni székhelyű Africa Center for Strategic Studies (ACSS) nevű kutatóközpont tíz pontba szedte a kontinensre vonatkozó legfontosabb aktuális trendeket – amelyek közé bekerült a drónok mind masszívabb harcászati alkalmazása.
A pilóta nélküli repülőgépek elterjedése – az ukrán fronthoz hasonlóan – alapvetően változtatja meg az afrikai fegyveres konfliktusokat is. A csökkenő költségek, az egyre könnyebb hozzáférés és az üzemeltetéshez szükséges mind egyszerűbb szakértelem révén a drónok gyakorlatilag egy kisebb légierő képességeit biztosíthatják az azokat bevető szereplők számára, egyben helyettesíthetik a tüzérséget is. Használatuk pedig drámaian megnöveli az adott fegyveres testület csapásmérési hatósugarát.
Nigéria vásárolt a legtöbbször
Ezidáig az ötvennégy afrikai országból legalább 31 szerzett be több ezer darab pilóta nélküli eszközt, a kormányzati katonai drónbeszerzések üteme pedig egyre gyorsul. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a legtöbb tranzakciót Nigéria jegyzi: ők 18 esetben vettek pilóta nélküli repülőgépeket – az eladók között pedig Törökország, Kína, az Egyesült Arab Emírségek, a Dél-afrikai Köztársaság, Izrael, Nagy-Britannia mellett olyan országok is szerepelnek, mint Portugália vagy Dél-Korea.
Nagy bevásárlónak számít még Algéria (15 tranzakció), Etiópia (12), Marokkó (11), a szudáni katonai junta (7), Egyiptom (7), de négy alakalommal – Irántól, Kínától és Oroszországtól – vásárolt a lázadó bengázi kormány haderejét adó, Haftár tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) is, ahogy az Egyesült Arab Emírségektől szerzett drónokat a szudáni juntával polgárháborúban álló Gyorsreagálású Támogató Erő (RSF, Rapid Support Forces) is. (Az, hogy ki kitől vett drónokat, az ACSS ábrájából szépen összegezhető.)
Törökország lett a legnagyobb eladó
A középhatalmak – különösen Törökország – aszimmetrikusan növelik befolyásukat Afrikában azzal, hogy kielégítik a kontinens növekvő drónigényét. Ankara Afrika legnagyobb beszállítója, összesen 32 megállapodással. Ahogy azt korábban alaposan körbejártuk, az elérhető adatokból az látszik, hogy 2021 és 2025 között Törökország legalább 16 afrikai országnak adott el katonai drónokat – a legkomolyabb vevők Marokkó, Algéria, Burkina Faso és Ruanda voltak. Az elmúlt időszakban egyébként az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Izrael a drónszállításaik révén szintén bővítették a jelenlétüket a kontinensen.
Érdekes elem, hogy akad több meglepőnek tűnő eladó is. A legtöbb tranzakciót közülük Ausztria jegyzi, Bécs négy alakalommal értékesített eszközöket Líbiának, Mozambiknak, Egyiptomnak és Tunéziának. De ilyen nem várt értékesítő fél Szlovénia, ami Kamerunnak, míg Lettország Ghánának adott el pilóta nélküli gépeket.
A vásárlások mellett az afrikai országok is egyre inkább törekednek a dróngyártási képességek meghonosítására, különösen a kis, kereskedelmi forgalomban gyártott eszközök elterjedése révén, amelyeket módosítanak és integrálnak a műveletekbe. Jelenleg kilenc afrikai országban – Algéria, Egyiptom, Etiópia, Kenya, Marokkó, Nigéria, a Dél-afrikai Köztársaság, Szudán és Tunézia – működnek olyan vállalkozások, amelyek katonai drónokat gyártanak, és ezek az afrikai drónpiac mintegy 12 százalékát látják el.
Exponenciálisan nő a dróncsapások és az ezekben elhunytak száma
Az amerikai konfliktusfigyelő Armed Conflict Location & Event Data (ACLED) szervezet adatai szerint 2021-gyel összehasonlítva 2024-ben legalább nyolcszor több dróncsapást hajtottak végre, amelyekben tizenkétszer többen vesztették életüket Afrikában. Míg öt éve 24 támadásban 155-en haltak meg, addig 2024-ben már 484 dróncsapást regisztráltak Afrika-szerte, amelyek halálos áldozatainak számát legalább 1176 főre teszik.
A pilóta nélküli fegyverrendszerek terjedése egyre sebezhetőbbé teszi a városi térségeket. Ezt jól mutatják a szudáni hadviselő felek dróntámadásai – 2022 és 2024 között 394 ilyen akciót jegyeztek fel –, amelyek tömeges civil áldozatokat követeltek az ország nagyvárosaiban.
Az Afrikában dokumentált dróncsapások 93 százaléka hat országra – Szudánra, Etiópiára, Burkina Fasóra, Malira, Líbiára és Szomáliára – koncentrálódik. Nem állami fegyveres szereplők immár legalább kilenc afrikai országban – Burkina Fasóban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kenyában, Líbiában, Maliban, Mozambikban, Nigériában, Szomáliában és Szudánban – szereztek és vetettek be katonai drónokat.
Címlapfotó: Egy iráni fejlesztésű Ababil-B drón egy mobil kilövőálláson (Fotó: Wikipedia/Fars Media Corporation)
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 