Egy dzsihádisták által elrabolt pilóta lehelhet új életet a kétoldalú kapcsolatokba. Washington ismét megvetné a lábát a Száhel övezetben. Források szerint nem az a kérdés, hogy újra hírszerzési műveleteket, berepüléseket végezhetnek-e az amerikaiak Maliban, hanem inkább az, hogy erre mikor kapnak engedélyt a juntától.
Közel áll az Egyesült Államok egy olyan megállapodáshoz Malival, amely lehetővé tenné Washington számára, hogy újra repülőgépeket és drónokat küldjön a nyugat-afrikai ország légterébe az al-Káidához köthető dzsihádista csoportok megfigyelésére – állítja amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva a Reuters. Egy jelenlegi és egy volt amerikai tisztviselő arról beszélt a hírügynökségnek, hogy Washington a múlt hónapban megtette az első lépést a megállapodás felé, miután feloldották az afrikai ország védelmi minisztere és más magas rangú tisztviselők elleni szankciókat.
Sadio Camara tábornok és a junta több tagja ellen korábban az volt a kifogás, hogy orosz zsoldosokkal – többek között az egykori Wagner-csoportból megszervezett Afrika Hadtesttel– állnak kapcsolatban. Az amerikai-mali viszony normalizálásának egyik sarokköve volt a junta tagjai ellen bevezetett szankciók feloldása. A lépés után a Trump-adminisztráció azt reméli, hogy Mali engedélyt ad majd az amerikai hírszerzésnek az ország területe feletti berepülésekre.
A kapcsolatok még a 2023-as puccsot követően a korábbi Biden-kormányzat alatt romlottak meg. A kétoldalú viszony javításával, a hírszerzési képességek visszaépítésével Washingtont többek között az a cél vezérli, hogy megtaláljanak egy amerikai pilótát, akit radikális iszlamista fegyveresek raboltak el a szomszédos Nigerben, miközben keresztény misszionáriusoknak dolgozott. A tisztviselők szerint a férfit valószínűleg Maliban tartja fogva az al-Káida terrorszervezettel szövetséges helyi milícia, a JNIM (Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin).
A korábban francia érdekszférába tartozó száheli ország számos szomszédjához hasonlóan egyre erőszakosabb lázadással küzd, amelyet a JNIM vezet. Az amerikai Armed Conflict Location & Event Data (ACLED) válságfigyelő csoport szerint a JNIM kiterjedt emberrablási hadjáratot folytat külföldi állampolgárok ellen, hogy a váltságdíjakból befolyó forrásokból finanszírozza a nyugat-afrikai műveleteit.
Nem forszírozzák a választásokat
Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának afrikai megbízottja, Nick Checker a múlt hónapban Maliba látogatott, hogy találkozzon Abdoulaye Diop külügyminiszterrel. Az amerikai szaktárca szerint a céljuk az volt, hogy „új irányt szabjanak a kétoldalú kapcsolatoknak, és túllépjenek a politikai hibákon” – ami egyértelmű utalás a Biden-adminisztráció politikájára. Diop méltatta az amerikai erőfeszítéseket az újrakezdésre, amely a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásán és a belügyekbe való be nem avatkozáson alapul.
Sem az amerikai külügyminisztérium, sem Bamako nem kommentálta eddig a javuló kapcsolatokra vonatkozó értesüléseket. Beszédes ugyanakkor, hogy az amerikai szankciók február 27-i feloldása után a mali kormány üdvözölte a döntést, úgy jellemezve azt, mint egy lépést, amely segít „javítani a két ország közötti viszonyt, miközben megerősíti és tiszteletben tartja a nemzeti szuverenitást”.
Információk szerint a Trump-adminisztráció az elmúlt időszakban felhagyott azzal, hogy választásokat sürgessen a Száhel övezetben, ahol az elmúlt években mind Mali, mind Burkina Faso, mind pedig Niger katonai vezetése megdöntötte a választott, de népszerűtlen, Nyugat által támogatott kormányokat, és Oroszországhoz fordult az egyre erősödő iszlamista terrorral szembeni biztonsági támogatásért – miközben Száheli Államok Szövetsége (Alliance des États du Sahel, AES) néven saját régiós tömböt hozott létre.
A mostani amerikai fordulat kedvező fogadtatásra talált Bamakóban és a többi száheli fővárosban. Catherine Nzuki, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) elemzőközpont munkatársa szerint Washington korábbi kioktatását gyakran atyáskodónak, sőt rasszistának tartották a térségben. A Biden-adminisztráció demokráciát ösztönző erőfeszítései a puccsok után 2024-ben szakításhoz vezettek Nigerrel: Niamey elrendelte az összes amerikai katonai egység kivonását az Agadezben újonnan épült, hatalmas drónbázisról, miután egy, az akkori demokrata amerikai kormányzat tisztviselőivel folytatott találkozó rosszul sült el. Ez a több százmillió dolláros bázis lett volna az alapja a térségbeli hírszerzési műveleteknek – ahová egyébként később az oroszok költöztek be.
A Trump-adminisztráció – ahogy arról mi is írtunk – tavaly Nigerrel is folytatott tárgyalásokat, azt üzenve, hogy nem engedték el teljesen a régiót. Mostani törekvéseiket nehezíti, hogy Mali, Niger és Burkina Faso decemberben lépéseket tett az amerikaiakra vonatkozó kölcsönös beutazási tilalom bevezetésére, miután a három ország felkerült a Fehér Ház utazási tilalmi listájára.
Növekvő nyomás alatt a mali junta vezetői
Az al-Káidával és más radikális iszlamista csoportokkal szövetséges fegyveresek egyre nagyobb hatalomra tettek szert az elmúlt években Maliban, és növelték a befolyásukat a régió többi országában is. Tették mindezt egy közel egy évtizedes, Franciaország és a Nyugat által támogatott ellenük indított műveletek, majd később az orosz zsoldosok erőfeszítései ellenére. Az elmúlt évben a dzsihádisták aranybányákat és kulcsfontosságú útvonalakat támadtak meg, megfosztva a fővárost a vállalkozások és iskolák működéséhez szükséges üzemanyagtól.
A Reutersnek nyilatkozó volt amerikai tisztviselő szerint az amerikai-mali együttműködés valószínűleg megvalósul, mert Bamako érdeke, hogy engedélyezze az amerikai hírszerzési műveletek újrakezdését. „Közvetlen hasznot húznak majd az amerikai ISR (hírszerzés, megfigyelés és felderítés) tevékenységekből ott, ahol saját nemzeti képességeik nem elegendőek” – állítja a hírügynökség egyik forrása, hozzátéve, hogy „ez az átrepülési engedély a más amerikai kormányzati szervekkel folytatott, folyamatban lévő együttműködésre épülne”.
Az Egyesült Államok tavaly már megosztott olyan információkat Malival, amelyek segítettek csapást mérni a JNIM felső vezetésére. Egyelőre nem világos, hol állomásoztatná az USA a repülőgépeit és drónjait, ha Mali megadja az engedélyt. Elefántcsontpart korábban felmerült lehetőségként, mivel északi határa közös Malival. Ghána pedig tavaly év végén fogadott amerikai szerződéses partnereket, amikor a Trump-adminisztráció megfigyelő repüléseket indított Nigéria felett az Iszlám Állam állásai ellen végrehajtott karácsonyi bombázások előtt.
Az információk ellenére azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kapnak engedélyt az amerikaiak a mali légtér használatára.
Nigériából is drónokkal figyelik a dzsihádistákat az amerikaiak
Nigériába vezényelt amerikai katonai kiképzők nagy teljesítményű drónokat használnak megfigyelésre és hírszerzési adatok gyűjtésére – jelentette be a napokban nigériai hadsereg. A pilóta nélküli repülőket a Bauchi államban található légi bázisról vetik be. Bár az eszközök alkalmasak támadások végrehajtására is, egy katonai tisztviselő szerint jelenleg kizárólag a terroristatevékenység felderítésére, nyomon követésére és megzavarására használják őket. Még a múlt hónapban körülbelül száz amerikai katona érkezett Nigériába, hogy segítsenek a helyi erők kiképzésében a radikális iszlamisták és más fegyveres csoportok elleni harcban. Mindkét ország megerősítette, hogy az amerikaiak nem vesznek részt közvetlen harci feladatokban.
Nigéria régóta küzd tucatnyi fegyveres csoporttal, köztük a leginkább ismert Boko Harammal és az Iszlám Állam helyi szövetségeseivel. Más fegyveres csoportok váltságdíjért elkövetett emberrablásokra és illegális bányászatra szakosodtak. Tavaly az Egyesült Államok csapásokat mért dzsihádista csoportokra Nigéria északnyugati részén. Donald Trump amerikai elnök bírálta Abuját, amiért nem tudta megállítani az országban elharapódzó erőszakot. Állítása szerint a keresztényeket üldözik, ám elemzők szerint a támadások minden vallás képviselőit érintik. Washington korábban a szomszédos Nigerben tartott fenn egy jelentős drónbázist, amelyet azóta bezártak, miután az ottani junta az amerikai erők távozására szólított fel.
Címlapfotó: Az amerikai légierő katonái egy 2025 április arizonai hadgyakorlaton egy MV-22B Osprey csapatszállítóval (Fotó: US Department of War/Marine Corps Lance Cpl. Fabian Ortiz)
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 