Több száz katonát küld az ENSZ kérésére Csád a közép-amerikai Haitibe – közölte a csádi rendőrség egyik magas rangú tisztviselője. A beszámolók szerint a csádi egységek a haiti bűnbandák és szervezett bűnözés elleni speciális nemzetközi alakulat (Force de répression des gangs, FRG) munkáját segítenék.
A brit-kanadai Reuters hírügynökség szerint 800, a francia AFP szerint 750 biztonsági személyt csoportosít át Csád az ENSZ kérésére Közép-Amerikába. A csapatok Haitibe vezénylésének tényét a csádi külügyminisztérium is megerősítette, ám részleteket nem közöltek. A világszervezet szerint a fegyveres bűnbandák, amelyek a haiti főváros, Port-au-Prince szinte teljes területét uralják, az elmúlt 12 hónapban „a fővároson túlra is kiterjesztették befolyásukat”. A csádi rendőrségi forrás szerint az első kontingens március végén útra kelt, az első váltás mandátuma pedig minimum júniusig tart majd.
Az ENSZ által támogatott FRG egy kisebb, kenyai vezetésű misszió (Multinational Security Support, MSS) utódja, amely 2024-ben kezdte meg a működését. A többnemzetiségű erőbe többek között Jamaica, Guatemala és El Salvador is küldött egységeket. Az alakulat a haiti biztonsági erőkkel együttműködve tevékenykedik, és jogosult a bandatagok letartóztatására és őrizetbe vételére. Az FRG várhatóan októberre éri el teljes létszámát, amely a tervek szerint több mint 5500 rendőrből és katonából fog állni, bár az új csapatok bevetésére irányuló erőfeszítések vontatottan haladnak.
Tíz éve nem tartottak választást
A 2010 év elején földrengés sújtotta közép-amerikai szigetországban közel tíz éve, 2016 novemberében tartottak utoljára választásokat. Jovenel Moïse elnök 2021 júliusi meggyilkolása óta erőszakos bűncselekmények sorozatától és egyre fokozódó bandaháborúktól szenved az ország. A fegyveres csoportok jelenleg Port-au-Prince-nek körülbelül a 90 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. Az átmeneti kormány képtelen megállítani az erőszakot, ám mindezek ellenére bejelentették, hogy 2026 nyarán parlamenti és elnökválasztást szerveznek.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának minapi tájékoztatása szerint a bandák által elkövetett erőszak és az ellenük irányuló támadások Haitin több mint 5500 halálos áldozatot követeltek 2025 márciusa és idén január közepe között. Az UNICEF egy közelmúltbeli jelentése szerint a fővárosi erőszak miatt körülbelül 1,4 millió ember – köztük 740 ezer gyerek – kényszerült elhagyni otthonát az országban – ez a lakosság több mint 10 százaléka.
Meglepő részvétel
A misszióban való csádi részvétel már csak azért is meglépő, mert N’Djamena maga is számos fenyegetéssel néz szembe. Többek között a szomszédos Szudánban dúló polgárháborúval, amely rendszeresen átcsap a területére – olyannyira, hogy a közös határt február 23-án lezárták. Az ország emellett közel egymillió szudáni menekültet lát el, akik túlnyomó többségét a lázadó RSF milícia üldözte el Szudán keleti, dárfúri régiójából.
A csádi hadsereget ráadásul a különböző belföldi lázadó csoportokkal folytatott folyamatos harcok is lekötik, amelyek január közepén több halálos áldozatot követeltek . Emellett magukat a Csád-tó vidékére befészkelő dzsihádista csoportok fenyegetése is állandó feszültségeket okoz.
Csád egyébként még 2023 októberében jelezte az ENSZ-nek, hogy hajlandó csapatokkal és rendőrökkel hozzájárulni a kenyaiak vezette misszióhoz, de akkor még nem határozott meg pontos létszámot vagy ütemtervet. Akkoriban Benin és Banglades is hasonló ígéreteket tett a világszervezetnek, de eddig egyik ország sem vezényelt egységeket a Haitibe.
A csádi részvétel mellett szól, hogy a kenyai erőkkel szemben a közép-afrikai katonák beszélnek franciául, ami nagyban megkönnyíti a helyiekkel való együttműködést. Emellett a csádi erők komoly békeműveleti tapasztalatokkal rendelkeznek. Egyes információk szerint a csádi lépés egyben gesztus és tapogatódzás az Egyesült Államok felé is, amely a misszió fő támogatója. A csádi-amerikai kapcsolatok elhidegültek, amikor a N’Djamena-i kormány 2024-ban távozásra szólította fel az ott levő a amerikai kontingenst. A legutóbbi időkben azonban az afrikai állam ismét igyekszik javítani kapcsolatait a nyugati szereplőkkel. A telepítés egyben anyagi bevételeket is jelenthet N’Djamena számára.
Címlapfotó: ENSZ-járőr a haiti főváros, Port-au-Prince egyik külvárosában a 2010-es földrengést követően (Fotó: Wikpedia/Marcello Casal Jr/ABr)
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 