A szomáliai Bosaso kikötővárosban működő katonai bázisáról dobja át Szudánba a kolumbiai zsoldosokat az Egyesült Arab Emírségek (UAE), hogy aztán azok a katonai juntával polgárháborút vívó, a dárfúri régiót uraló fegyveres milícia, az RSF oldalán harcoljanak – derült ki a brit The Guardian és a kolumbiai La Silla Vacía közös oknyomozó jelentéséből.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk többször, a vádak szerint az Emírségek kolumbiai zsoldosokat verbuvál az RSF számára. A kiképzett kolumbiai exkatonák az egyik legolcsóbbnak számítanak a védelmi piacon, ezért lehet velük sok helyen, így az RSF által uralt kelet-szudáni Dárfúr térségében is találkozni.
A mostani beszámolóban egy névtelenséget kérő kolumbiai harcos arról beszélt, hogy Bogotában toborozták, ahol egy havi 2600 dolláros fizetést garantáló szerződést írt alá. Innen aztán Etiópiába reptették, majd az emírségek Bosasóban található katonai bázisára szállították, mielőtt bevetették volna a dél-darfúri tartomány fővárosában, Nyalában. A város reptere felett a szudáni kormányerők (SAF) és helyi szövetségeseik még augusztusban lelőttek egy emirátusi lajstromszám alatt közlekedő csapatszállítót, amelyen 40, többségében kolumbiai állampolgár utazott. A támadásban akkor mindenki életét vesztette.
Az Egyesült Arab Emírségeket régóta vádolják azzal, hogy támogatja és fegyverekkel látja el az RSF-et, bár Abu Dzabi következetesen tagadja, hogy részt venne a szudáni konfliktusban. Ugyanakkor több korábbi vizsgálat is rámutatott már Bosaso stratégiai szerepére az emírségekbeli regionális műveletekben. Idén áprilisában közzétett műholdfelvételek nagyméretű teherszállító repülőgépeket mutattak a bosasói repülőtéren, ami fokozta az aggodalmat, hogy a légi kikötő az RSF-nek juttatandó fegyverek logisztikai csomópontjává vált. A létesítményt eredetileg az Emírségek építtette, hogy az a Puntföldi Tengerészeti Rendőrség kiképzőközpontjaként üzemeljen, ám mostanra teljesen emírségeki irányítása alá került, és a szomáliai hatóságoknak alig van beleszólásuk a bázis működésébe.
Idén egyébként korábban felfedeztek egy izraeli gyártmányú ELM-2084 Multi-Mission Radar rendszert ugyanennek a létesítménynek a közelében. A rendszert az izraeli ELTA Systems fejlesztette, több mint ezer célpont követésére képes, és feltehetően az Egyesült Arab Emírségek telepítette anélkül, hogy erről értesítette volna a szomáliai kormányzatot vagy a puntföldi parlamentet. Helyi források szerint Szaíd Abdullahi Deni, Puntföld elnöke titkos megállapodás keretében engedélyezte a radar telepítését Abu Dzabinak.
A most kiszivárgott információk egyébként illeszkednek az Emirátusok azon stratégiájába, amely a befolyás kiterjesztését célozza az Afrika szarvának is nevezett térségben. Biztonságpolitikai elemzők szerint Abu Dzabi „szeparatisták hálózatát” építi ki – azaz olyan autonóm régiókkal létesít kapcsolatokat, mint Szomáliföld (Somaliland) és Puntföld (Puntland) –, amelyet az Öböl-menti monarchia befolyásnövelésre használ, megkerülve a központi kormányokat. A jelentés részletezi, hogyan alakított ki az EAE regionális szövetségeket kikötői megállapodások, magánbiztonsági cégek és pénzügyi hálózatok révén, hogy jelentős hatalmi tényező legyen Líbiától egészen Jemenig és Szomáliáig. A vizsgálat rávilágít az Emírségek egyre növekvő régiós katonai jelenlétére is – a jemeni Szokotra-szigetcsoporttól a szomáliföldi Berberán át egészen a puntföldi Bosasóig.
Kolumbiai tisztviselők elismerték, hogy több száz volt katonájuk dolgozik magáncégeknek külföldi konfliktusokban; a La Silla Vacía szerint némelyikük az RSF újoncait, köztük kiskorúakat képez ki. Gustavo Petro kolumbiai elnök már az augusztusi eset után ígéretet tett, hogy lépéseket tesznek a zsoldos tevékenység betiltására, mert az szerinte „emberek árucikké silányítását jelenti gyilkolási célból”. Egyelőre úgy tűnik, ennek sok foganatja nincs.
A most feltártak közben új kérdéseket vetnek fel Szomália szuverenitásával kapcsolatban, és azzal, milyen mértékben használhatják fel területét idegen katonai műveletekhez. Sem a szomáliai szövetségi kormány, sem a puntföldi adminisztráció nem kommentálta az állításokat, és egyelőre az Egyesült Arab Emírségek sem adott ki hivatalos közleményt.
A szudáni háború 2023 áprilisában robbant ki az Omár el-Basír szudáni diktátor hatalmát négy évvel korábban megdöntő szereplők között, miután a korábbi alelnök, Mohamed Hamdan Dagalo (Hemedti) tábornok vezette RSF és az elnöki tisztséget betöltő Abd el-Fattah al-Burhan tábornok irányítása alatt álló szudáni kormányerők egymásnak estek. A konfliktusban az ENSZ szerint eddig legkevesebb 150 ezer ember halt meg, nőket és lányokat raboltak el és erőszakoltak meg, az országban éhínség tombol, és közel 15 millióan kénytelenek voltak elmenekülni otthonukból. Így ez számít jelenleg a világ legsúlyosabb menekültügyi válságának. Körülbelül 260 ezer ember rekedt El Fasherben, Észak-Dárfúr fővárosában, ami egyben a SAF és szövetségeseinek utolsó erődje a régióban. A települést az RSF fegyveresei több mint 500 napja ostromolják. El Fasherbe közel 18 hónapja nem jutott be segély, és a gyerekek kénytelenek sáskákkal és állati takarmánnyal táplálkozni.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 