Törökország katonákat telepít Nigerbe

Törökország hamarosan csapatokat telepít Nigerbe, hogy segítséget nyújtson a helyi hadsereg kiképzésében a fegyveres csoportok elleni harcban. Ankara 2020 óta igyekszik szorosabb biztonsági partnerséget kialakítani Nigerrel, amikor a két ország katonai kiképzési és együttműködési megállapodást írt alá. Idén ez már a sokadik olyan lépés, amely azt jelzi, a törökök egyre inkább Afrikára összpontosítják a figyelmüket.

A Szíriában és Irakban történt legutóbbi fejlemények, a kurd helyzet enyhülése lehetővé tették, hogy Törökország átcsoportosítson bizonyos erőket Afrikába. Így kerülhetnek át török kommandós és különleges erők Nigerbe is, amelyek korábban Szíriában és Irakban szolgáltak és szereztek tapasztalatot. Információk szerint a török csapatok kiképzést adnak majd a nigeri hadseregnek az Iszlám Állam és az al-Káida elleni küzdelemben. Négy zászlóalj segít be a feladatokba, de a török katonák közvetlenül nem vesznek részt a harcokban. Ez egyébként akár 1600 török egyenruhást is jelenthet, ami nem kevés, figyelembe véve azt, hogy az állandó szomáliai bázisukon – Camp TURKSOM – idén úgy 500 török katona teljesít szolgálatot.

A csapatok telepítéséhez nincs szükség a török parlament jóváhagyására, mivel jelenlétük korlátozott – „megfigyelő” – státuszú lesz, nem létesítenek támaszpontokat és nem biztosítanak területet.

A 2023-as nigeri puccs után a helyi junta, amely ígéretet tett a terrorizmus és más biztonsági problémák kezelésére, a nyugati partnerekkel – Franciaország, Egyesült Államok – kötött biztonsági megállapodások felmondásával párhuzamosan első körben Oroszország felé nyitott. Az Ukrajnában háborúzó Moszkva támogatása azonban szemmel láthatóan nem bizonyult elegendőnek Niger védelmi igényeinek kielégítésére, ezért szükségessé vált a külkapcsolatok diverzifikálása. „Ebben a helyzetben Törökország a fejlődő hadiiparával, a Száhel övezet iránti növekvő érdeklődésével és független külpolitikájával ideális partnernek bizonyul Niger számára” – állítja Ibrahim Bachir Abdoulaye, a Bayreuthi Nemzetközi Afrikai Tanulmányok doktori iskolájának kutatója.

Noha Niger májusban egyoldalúan felmondta a Törökországgal és Oroszországgal kötött hírszerzési megállapodást – azzal indokolva, hogy az „hatástalan volt a megfigyelési műveletekben, különösen a telefon-lehallgatások terén” –, ám az Abdourahamane Tchiani tábornok vezette kormány katonai kapcsolatait fenntartotta Ankarával. Ezt igazolja, hogy júliusban Törökország és Niger katonai pénzügyi együttműködési megállapodást is kötött, tovább erősítve védelmi együttműködésüket. Ez a pénzügyi kooperáció lehetővé teszi, hogy Niger modern fegyverekhez – köztük katonai drónokhoz, lőszerhez és más felszerelésekhez –, valamint a hadsereg számára kiképzéshez és technikai támogatáshoz juthasson. A törökökkel kötött megállapodás kulcsfontosságú Niger haderejének modernizálása, a rezsim stabilitásának biztosítása és a nyugati befolyás ellensúlyozása szempontjából. Bár a szerződés pontos tartalma nem ismert, sok forrás állítja, hogy az lehetővé teszi török csapatok állandó jelenlétét Nigerben.

Az elmélyülő katonai partnerség hatására sokak szerint szorosabb együttműködés jöhet létre a két ország között olyan stratégiai nyersanyagok vonatkozásában is, mint az olaj és az urán.

Az egyre erőteljesebb szomáliai jelenléttel – pl. a most az Egyesült Arab Emírségek közreműködésével bejelentett űrkikötő ottani létesítésével – párhuzamosan Törökország fokozatosan bővíti kapcsolatait, befolyását a Száhel övezetben. A drónok, Hurkus kiképző repülőgépek és különféle védelmi eszközök eladásán túl Ankara kiképzési és tanácsadói szolgáltatásokat is nyújt olyan országoknak, mint Burkina Faso és Mali.

Törökország afrikai térhódításáról korábban már készítettünk egy átfogó elemzést, amelyet alább tudnak elolvasni: