A Roszatom a paksival azonos összteljesítményű nukleáris létesítményt húzhat fel a száheli országban. Ami talán még fontosabb, Moszkva az uránkészletek kitermelésébe is bekapcsolódhat. Ez komoly csapás Franciaország számára, amely korábban Nigerből szerezte be az atomerőműveiben felhasznált urán jelentős részét.
Oroszországgal épít atomerőművet Niger – jelentette be nemrég a száheli ország. Az előzetes hírek szerint a nukleáris létesítmény teljesítménye pont épp lenne, mint a paksi négy blokk névleges teljesítménye, azaz 2000 megawatt. A bejelentésre a World Atomic Week elnevezésű moszkvai energetikai fórumon került sor. A kétreaktoros, reaktoronként 1000 megawattos teljesítményű atomerőművet a Roszatom építené – a paksi 4×500 megawattos. A tájékoztatás szerint a létesítmény az ENSZ illetékes ellenőrző szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (International Atomic Energy Agency, IAEA) felügyeletével valósulna meg. Az orosz állami vállalt és a nigeri kormány még július 28-án Niameyben írt alá egy együttműködési megállapodást a nukleáris energia békés célú hasznosításáról.
A nigeri atomerőmű projekt megvalósíthatóságát nehezíti, hogy az afrikai ország energia-infrastruktúrája jelenleg korlátozott, a lakosság nagy része – mintegy 80 százaléka – nem rendelkezik stabil villamosenergia-ellátással; az atomerőmű építése tehát komoly logisztikai, pénzügyi és technikai kihívást jelent. A fejlesztés megvalósíthatóságát és finanszírozását nyilvánosan még nem részletezték, így kérdéses, mikor indulhat el egyáltalán az építkezés, illetve miként alakulnak a beruházási feltételek.
Afrikában jelenleg egyedül a Dél-afrikai Köztársaságban működik atomreaktor, és Egyiptomban zajlik egy erőmű építése. (Ez utóbbinak mintegy 2,3 milliárd dollár összeértékben a dél-koreai Korea Hydro and Nuclear Power Co. a fő kivitelezője, és várhatóan 2028-ra lesz üzemképes.) Az elmúlt időszakban a kontinens megannyi országa – így Algéria, Marokkó, Ghána, Nigéria, Etiópia, Kenya, Ruanda és Szudán is – jelezte, hogy terveik között szerepel egy nukleáris erőmű megépítése és üzembe helyezése.
Az oroszok az uránkitermelésre is rámozdulhatnak
Ami talán ennél is fajsúlyosabb, hogy a Vlagyimir Putyin részvételével lezajlott kerekasztal-beszélgetésen a katonai junta ezredese, a bányászati miniszteri posztot is betöltő Abarcsi Oszmane (Abarchi Ousmane) arról is beszélt, Niger felajánlotta az oroszoknak, hogy vegyenek részt a száheli ország uránkészleteinek kitermelésében. Az atomenergia felhasználását támogató Nukleáris Világszövetség (WNA) adatai szerint Niger rendelkezik Afrika legnagyobb koncentrációjú és legjobb minőségű uránérc-lelőhelyeivel, és egyben a világ hetedik legnagyobb uránexportőre.
A 2023 júliusi nigeri katonai puccsot követően – amely során megbuktatták a demokratikusan megválasztott Mohamed Bazum (Mohamed Bazoum) elnököt – az Abdurrahman Csiani (Abdourahaman Tchiani) tábornok vezette új junta felmondta azokat a bányászati megállapodásokat, amelyek mentén Franciaország 1968 óta kitermelte az ország uránkészleteit. Ezzel párhuzamosan az elmúlt két évben Niger – leginkább védelmi vonalon – leépítette és részben meg is szakította az együttműködését mind az Egyesült Államokkal, mind a korábbi gyarmattartó Franciaországgal – és általában a nyugati szereplőkkel. A szuverenitás és a természeti erőforrások feletti szigorúbb ellenőrzés címszóval közben új partnerek után kezdett kutatni – így például Oroszország felé fordult. Az oroszok mellett a másik ilyen partnerük Törökország, amely – miként arról mi is beszámoltunk – nemrég jelezte, katonákat telepít Nigerbe.
A nyugati szálak sem szüntek meg teljesen, ugyancsak írtunk róla, hogy idén április végén hivatalos látogatáson Washingtonban fogadták a nigeri miniszterelnököt. Ali Mahamane Lamine Zeine az amerikai külügyminisztérium afrikai ügyekért felelős irodájának vezető tisztviselőjével, a guineai nagykövetként is szolgáló Troy Fitrell-lel folytatott tárgyalást.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 