A bányát, ahonnan a finomított koncentrátum származik, tavaly államosították, de korábban évtizedekig a francia Orano üzemeltette. Francia források szerint az orosz állami atomenergetikai cég 170 millió dollárt fizet a nyersanyagért a juntának. Párizs attól tart, a szállítmány a térségben aktív iszlamista terroristák kezébe kerülhet. Niger és Oroszország egyébként nemrég állapodtak meg arról, hogy a Roszatom atomerőművet épít a száheli országban.
Mintegy ezer tonna úgynevezett szárított urán-oxidot (yellowcake) adna el a nigeri katonai junta az orosz állami atomenergetikai vállalatnak, a Roszatomnak – állítják francia kormányzati források. (A yellowcake egy finomított uránkoncentrátum, melyet az uránérc feldolgozása során állítanak elő. Ez egy köztes lépés a bányászott urán és a fűtőanyag-előállítás, az urándúsítás között. A yellowcake por alakú, és általában sárga vagy barnás színű, bár a modern feldolgozóüzemekben előállított yellowcake lehet fekete vagy sötétzöld is.)
Az atomerőművek fűtőelemihez használt, oroszoknak eladni kívánt yellowcake-et az észak-nigeri Arlit lelőhelyen termelték ki. Ezt az uránbányát korábban évtizedekig a francia Orano üzemeltette. A 2023-as nigeri puccs után az ország új katonai kormányzata megszakította kapcsolatait a franciákkal és többek között az amerikaiakkal is, és az oroszok, illetve legújabban a törökök felé közelednek. A junta nekiállt a bányászati koncessziók felülvizsgálatának, és a lelőhelyek visszaállamosításának. Az Orano működési engedélyeit 2024 júniusában visszavonták, és az uránbányák irányítását átadták az állami szerveknek. Francia források most azt állítják, a megállapodás értelmében a Roszatom mintegy 170 millió dollárt fizet majd ezért az ezer tonna urán-oxidért.
A fő problémát a szállítás jelenti a tengerparti kijárattal nem rendelkező ország számára. Jelentések szerint a nigeri és orosz tisztviselők mintegy 30 teherautóból álló konvojt szerveznek, hogy az uránt Burkina Fasón keresztül a togói Lomé kikötőjébe szállítsák november végéig, ahonnan azt Oroszországba vinnék hajón. A felek a logisztikai koordináción dolgoznak, valamint azon, hogyan biztosítsák a burkina fasói és togói hatóságok együttműködését.
A legnagyobb fejtörést és biztonsági kockázatot egyébként az jelenti, hogy olyan vidéken kellene átszállítani 1000 tonna yellowcake-et, amelyet egyre erősebb helyi fegyveres terrorista csoportok, így az Iszlám Állam Száhel Tartománya (ISSP/ISGS) és az al-Káidához húzó, szórványos akciókkal operáló Ansaru ellenőriz. A francia védelmi tisztviselők zárt ajtók mögött arra figyelmeztetnek, hogy bármilyen rablás vagy támadás katasztrofális következményekkel járhat, hiszen így az urán a térségben tömeggyilkosságokért és határ menti razziákért felelős szélsőséges hálózatok kezébe kerülne.
Ha az üzlet megvalósul, azzal a Roszatom megvetné a lábát a világ egyik leggazdagabb uránrégiójában, erősítve Oroszország növekvő befolyását Nyugat-Afrikában, és potenciálisan hozzájárulva ukrajnai háborús erőfeszítéseihez.
A nigeri-orosz uránüzlet egyébként nem meglepő, ahogy ugyanis arról a napokban mi is beszámoltunk, az Abdurrahman Csiani (Abdourahaman Tchiani) tábornok vezette új junta nemrég bejelentette: Niger a Roszatommal akar építeni egy paksival azonos összteljesítményű atomerőművet.
Benin felé továbbra is zárva tartja a határait Niger
Niger Beninnel közös határa „mindaddig zárva marad, amíg a biztonsági helyzet nem változik” a benini oldalon – közölte a nigeri junta vezetője, aki a két ország határához közeli településen, Gayában szólalt fel egy gyűlésen. Abdurrahman Csiani azzal vádolta a déli szomszédot, hogy francia csapatokat tart a területén. Azt is állította, Benin lehetővé teszi, hogy nyugati országok „finanszírozzák és támogassák a terrorizmust”, hogy ezzel destabilizálják a Száheli Államok Szövetségét (AES). Niger katonai vezetése korábban is tett hasonló kijelentéseket, de Benin következetesen tagadja ezeket a vádakat. A nigeri junta feje aláhúzta, a határ megnyitása „a nigeriek törekvéseinek elárulását jelentené”.
A Niger és Benin közötti határ 2023 júliusa óta zárva tart, közvetlenül azt követően, hogy a puccs hatalomra juttatta Csiani tábornok katonai juntáját. A feszültségek az elmúlt két évben jelentősen megnehezítették a személyes és kereskedelmi kapcsolatokat a két ország között. Benin a kapcsolatok enyhítése érdekében 2025 augusztusában meghívta Burkina Fasót és Nigert – az AES két tagját – a nemzeti ünnepük alkalmából tartott katonai felvonulására, azonban mindkét ország visszautasította, hogy katonákat küldjön a parádéra.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 