Tovább erősíti a védelmi lábnyomát Afrika szarvának térségében Ankara. A már meglévő szárazföldi bázis mellé három vadászgép érkezett Mogadishuba. Az előkészületek hónapokig folytak, a légvédelemmel a most meginduló olajkitermelésüket szeretnék biztosítani.
Három F-16-os vadászgépet telepített Szomáliába Törökország; a gépek a mogadishui Áden Adde nemzetközi repülőtér katonai szekcióját használják majd. A műveletet ismerő források szerint a török szakemberek több hónapot töltöttek a légikikötő létesítményeinek kiépítésével és korszerűsítésével, hogy alkalmassá tegyék azokat a vadászgépek fogadására. Török mérnökök még az elmúlt napokban is a repülőtéren dolgoztak az utolsó simításokat végezve a telepítés előtt.
Műholdfelvételek több új hangárt is felfedtek, amelyeket szeptember óta építettek a repülőtéren, és ami egyúttal arra is utal, a törökök hosszú távra terveznek a légi jelenléttel. A nyílt forráskódú repülési adatok szintén azt mutatják, hogy az elmúlt két hétben több – egyes értesülések szerint több mint 10 – török katonai teherszállító gép is érkezett Mogadishuba. Valószínűleg ezeken szállították a telepítéshez szükséges felszereléseket, alkatrészeket és lőszereket.
A kőolaj-kitermelésre fókuszálnak
Források szerint a török F-16-osok érkezése szorosan összefügg Ankara azon tervével, hogy elindítsa első tengerentúli mélytengeri energiakutatási projektjét a szomáliai partoknál. Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter január elején közölte, hogy februárban Szomáliába küldik a Cagri Bey fúróhajót, ami mérföldkő a török energiapolitikában. Bayraktar tájékoztatása szerint a fúrási műveletek a szomáliai felségvizeken belüli területekre összpontosítanak, és ez lesz Törökország első ilyen jellegű kutatómissziója. Szomáliai tisztviselők a programot az ország energiaszektora szempontjából potenciális fordulópontként jellemezték, amely a több évtizedes konfliktusok után jórészt kiaknázatlan maradt.
A próbafúrások és a lehetséges kitermelés részleteiről még 2024-ben és 2025-ben állapodtak meg a felek. Ezek szerint a török állami olajtársaság, a TPAO (Turkish Petroleum Corporation) 100 százalékban állja a kutatás és fúrás több milliárd dollárra rúgó költségeit – Szomália nem fektet be saját pénzt. Amíg ezek a költségek meg nem térülnek, a kitermelt olaj értékének bő 90 százalékát a TPAO kapja. Szomália addig egy fix, legfeljebb 5-10 százalékos jogdíjban (royalty) részesül, függetlenül attól, hogy a projekt nyereséges-e már. (Nigériában ez a díj általában 10-20 százalék szokott lenni.) Ami a hosszútávú kilátásokat illeti, elvileg amint a TPAO visszanyerte a befektetését, a profitmegosztás megfordul: egyes elemzések szerint ekkor már Szomália kaphatja a tiszta nyereség akár 70, a török fél pedig a 30 százalékát.
A szénhidrogének mellett a két ország tavaly áprilisban nyersanyag-kitermeléssel kapcsolatos együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírt. Török bányavállalatok várhatóan arany, réz és egyéb ritka ásványok kitermelésére kapnak engedélyt, amint a jogi kereteket véglegesítik.
Katonai bázis, védelem a kalózok ellen és űrkikötő
Törökország 2011 óta Szomália egyik legszorosabb nemzetközi partnere. Akkor egy nagyszabású humanitárius segélyprogrammal kezdtek az éhínség idején, majd később kiterjesztették tevékenységüket a katonai kiképzésre, az infrastruktúra-fejlesztésre és a gazdasági beruházásokra is. Kilenc éve, 2017-ben nyitották meg szárazföldi katonai bázisukat a kelet-afrikai országban. A Mogadishu mellett található Camp TurkSom támaszponton – ami az ország legnagyobb, külföldi fegyveres erők által működtetett kiképző központja – a török haderő mintegy 500 katonája teljesített szolgálatot a tavalyi évben – a létszám korábban kiképzőkkel, tanácsadókkal elérhette akár a kétezer főt is.
Az F-16-osok mellett Ankara csapásmérésre is alkalmas saját fejlesztésű drónokat – köztük Bayraktar TB2-eseket és Akinci-kat –, valamint T129 ATAK harci helikoptereket is szállított Szomáliának. Emellett számos Kirpi aknabiztos csapatszállító járművet (MRAP) adományoztak vagy adtak el a szomáliai hadseregnek. A kézifegyverek, lőszerek és katonai felszerelések szállítása pedig mára folyamatosnak mondható. Törökország egyébként vállalta a szomáliai felségvizek kalózkodás és illegális halászat elleni védelmét is. Cserébe a megállapodások értelmében Ankara részesedik a szomáliai kizárólagos gazdasági övezetből (Exclusive Economic Zone, EEZ) származó bevételek kb. mintegy 30 százalékából.
A tavalyi év talán egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó bejelentése az volt, ahogy arról mi is beszámoltunk, hogy műholdak Föld körüli pályára állítására és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták tesztelésére alkalmas űrkikötőt tervez Törökország Szomáliában. A létesítményt az Indiai-óceán partjánál építik ki egy mintegy 900 négyzetkilométeres területen. A projekt a szomáliai-török védelmi együttműködés keretében valósul meg a Török Űrhivatal (Türkiye Uzay Ajansı – TUA) felügyelete alatt és vélhetően az Egyesült Arab Emírségek bevonásával. Amennyiben elkészül, ez lesz Afrika első olyan kilövőállomása, amelyről Föld körüli pályára lehet állítani űreszközöket. A helyszínválasztás oka, hogy a térségben akár 3000 kilométeres hatótávolságot is ki lehet próbálni anélkül, hogy bárkit is zavarnának a tesztek. Törökország jelenlegi leghosszabb hatótávolságú rakétája a Tayfun, ami 561 kilométerig tud eljutni. A hiperszónikus, 5 machra (6174 km/h-ra) tervezett Tayfun Block 4 állítólag képes lehet akár 3000 kilométert is megtenni, de ezeket nem tudják tesztelni a jelenlegi fekete-tengeri helyszíneken, ahol a földrajzi távolságok behatárolják Ankara lehetőségeit.
Szembemennek Izraellel
A nemrég Nigerbe is katonákat telepítő törökök szomáliai védelmi jelenlétének megerősítse egybeesik a szomáliai fegyveres erők vezetésének átszervezésével is. A mogadishui kormány a múlt héten Ibrahim Mohamed Mohamud dandártábornokot nevezte ki a hadsereg új parancsnokává. Az új vezető török beágyazása jól illusztrálja Ankara befolyását a szomáliai biztonsági intézmények alakításában. A 31 éves Mohamud török egyetemen végzett, a Török Nemzeti Védelmi Egyetemen kapott magas szintű katonai kiképzést, beszél törökül és 2018-2019-ben egységparancsnok is volt a Camp TurkSom-ban.
A telepítéssel egyidejűleg török források szerint Ankara kiállt Szomália mellett a szakadár Szomáliföld ellenében. A Recep Tayyip Erdogan államfő által elnökölt török Nemzetbiztonsági Tanács hivatalosan kiállt Szomália területi integritása és egysége mellett. Ez azt jelenti, hogy nem támogatják a nemrég Izrael által elismert – a központi szomáliai kormányzatról jó 30 éve levált – szakadár tartomány, Szomáliföld önállóságát.
Címlapfotó: A török légierő egyik F-16-os vadászrepülőgépe a 2022-es szlovákiai nemzetközi repülőnapon a Pozsonyhoz közeli Malacka-légibázison (Fotó: slezo/Flickr)
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 