Tana Consulting

Eddig mintegy ezer férfit toborozhattak az oroszok a kelet-afrikai országban. A külügyminiszer két hete azt ígéri, hogy Moszkvába megy rendezni a helyzetet. Közben erőfeszítések folynak az Ukrajnában hadifogságba esett kenyaiak kiszabadítására és az Oroszországban lévők hazaszállítására. A családok szerint a rendszer mögött állókat büntetőeljárás alá kell vonni „emberkereskedelem, kényszertoborzás, valamint a nemzetközi humanitárius és munkajog esetleges megsértése miatt”.

Utcára vonultak Kenya fővárosában, Nairobiban azoknak a fiatal férfiaknak a családtagjai, akiket állításuk szerint tőrbe csaltak, hogy Oroszország oldalán harcoljanak az ukrajnai háborúban. A beszámolók szerint a múlt csütörtöki demonstráción a tüntetők a fiaik fényképeit a magasba tartva azt követelték a kormánytól, hogy segítsen hazahozni őket. „Hozzátok haza a fiainkat!” és hasonló jelszavakat skandálva arra szólították fel a parlamentet, hogy tiltsák be a kenyaiak toborzását Moszkva háborújába. A tüntetésen résztvevők családtagjai közül többen megsebesültek vagy eltűntek Ukrajnában.

Ahogy arról mi is írtunk, hírszerzési információk alapján tavaly októberben egy olyan orosz emberkereskedő-hálózatot lepleztek le Kenyában, amely helyieket toborzott azzal az ígérettel, hogy jól jövedelmező munkát kapnak Moszkvában az építőiparban vagy magán biztonsági cégeknél, ám végül az orosz hadseregben kötöttek ki, hogy aztán az ukrajnai fronton találják magukat. Akkor a hatósági információk szerint legalább egy tucat kenyai került így ki a harcmezőre – azóta már legalább ezer ilyen személyről tudnak. Többen közülük életüket vesztették, mások megnyomorodtak, a túlélők pedig kínzásokról számoltak be.

Afrikában ez volt az első hivatalos eset, hogy ilyen, célzottan az ukrajnai hadszíntérre toborzó orosz emberkereskedő-hálózatot lepleztek le. Az elmúlt években ugyanakkor több afrikai országban jelentek meg hírek arról, hogy fiatalokat toboroznak Oroszországba katonának – sokszor munkaígéretekkel, máskor közvetlen katonai szerződéssel. Korábban inkább egyedi, szórványos esetekről számoltak be, és sokszor Oroszországban tanuló afrikai egyetemisták kerültek a 2022-es teljes körű invázió után az ukrajnai frontra.

Nem sokkal később hasonló ügy pattant ki a Dél-afrikai Köztársaságban is: Jacob Zuma korábbi dél-afrikai elnök egyik lánya, Duduzile Zuma-Sambudla Oroszország számára toborzott dél-afrikai zsoldosokat – többeket a saját családjából –, akik az ukrajnai Donbaszban ragadtak a frontvonalon, és kérték, menekítsék ki őket. Ukrán becslések szerint 36 afrikai ország több mint 1400 állampolgára harcol jelenleg Oroszország oldalán.

Kenyában egyre többen sürgetik, hogy a kormányzat törje meg a hallgatást az ügyben. Főleg, mert a kenyai biztonsági szolgálatok szerint az orosz hálózat jól szervezettnek tűnik, sőt magas rangú kenyai szereplők részvételét sem zárják ki. Odhiambo Ojiro, a Vocal Africa nevű jogvédő szervezet tisztviselője arról beszélt: „A kenyai kormány érintett. Ezért sürgetjük és követeljük, hogy haladéktalanul találkozzanak a családokkal, hogy minden Oroszországban lévő kenyait hazahozhassunk, legyen akár élő, akár holt”.

A kenyai vezető kormánypárt, az Egyesült Demokratikus Szövetség (United Democratic Alliance, UDA) politikusa, az alsóház kormánypárti frakcióját vezető Kimani Ichung’wah által a parlament elé terjesztett hírszerzési jelentés szerint kenyai és orosz kormánytisztviselők toborzóirodákkal összejátszva csalták el a kenyaiakat a frontvonalra. A kormány a múlt hónapban közölte, hogy több mint 1000 kenyait szerveztek be az oroszok oldalán történő harcra Ukrajnában, és legalább 89-en még mindig a frontvonalon vannak. Egy ember halálát erősítették meg, továbbá közölték, 39 kenyai került kórházba, 28-an eltűntek a harcok során, mások pedig már hazatértek.

Ezzel egy időben a kenyai külügyminiszter, Musalia Mudavadi már vagy két hete jelezte: Oroszországba utazik egy „diplomáciai misszió” keretében, hogy megfékezzék azokat, akik „kihasználják az embereket”. A látogatás azonban ezidáig nem történt meg. Mudavadi ugyanakkor elmondta, hogy erőfeszítések folynak az Ukrajnában hadifogságba esett kenyaiak kiszabadítására és az Oroszországban lévők hazaszállítására.

Evans Jumba, az Oroszországban tartózkodó Nickson Nyabuti apja szerint a kenyaiaknak „semmi keresnivalójuk” ebben a háborúban. „A fiainknak semmilyen katonai képzettségük nincs. Még rendőrségi kiképzést sem kaptak. Senki sem kaphat csak egy-két hetes kiképzést, hogy aztán csatlakozzon az orosz hadsereghez. Egy ilyen jellegű és tekintélyű hadsereghez” – tette hozzá.

A családok szerint a rendszer mögött állókat büntetőeljárás alá kell vonni „emberkereskedelem, kényszertoborzás, valamint a nemzetközi humanitárius és munkajog esetleges megsértése miatt”. Az ügyben eddig két kenyai ellen emeltek vádat emberkereskedelem miatt.

Ugyan nagykövetségeiken keresztül 2022-ben folytattak promóciós kampányt, nincs nyoma annak, hogy az ukránok orosz mintára, szervezetten toboroznának afrikai katonákat. Az ukrán oldalon harcoló külföldiek – jelenleg 75 ország állampolgárai – jellemzően nyugati vagy közép-európai önkéntesek, akik saját elhatározásból és saját költségen utaztak oda.

Címlapfotó: Tüntető kezében egy kenyai zászlóval egy 2024-es nairobi demonstráción (Fotó: MC G’Zay/Pexels.com)

Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!