A helyzet Maliban is hasonló: a katonai junták és orosz szövetségeseik ma már több civillel végeznek, mint a radikális iszlamista fegyveres milíciák. A katonai veszteségeket is beleszámítva továbbra is a terroristák szednek több áldozatot. Két éve a Száhel övezet adta a globális terrorizmushoz köthető halálesetek 51 százalékát, mintegy 3885 főt, s ez a trend tavaly és valószínűleg idén sem mérséklődik.
Megdöbbentő jelentést tett közzé a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet: egy átfogó beszámoló szerint Burkina Fasóban az Ibrahim Traoré százados vezette katonai junta és az al-Káidához köthető szövetségeseik több civilt öltek meg 2023 óta, mint az országban tevékenykedő, a katonai kormányzattal szemben álló radikális dzsihádista csoportok. A 326 oldalas dokumentum azt állítja, a 2023 és 2025 közötti időszakban igazolt 1837 civil halálesetből legalább 1255-ért az állami biztonsági erők és a VDP (Volontaires pour la défense de la patrie – A haza védelméért küzdő önkéntesek) milíciái felelősek. A junta különösen a fuláni (peul) közösséget tekinti kollektív bűnösnek, akiket a dzsihádisták támogatásával vádolnak.
Traoré még 2022 szeptemberében döntötte meg Paul-Henri Sandaogo Damiba ideiglenes elnököt, és vette át a hatalmat Burkina Fasóban.
Bár a burkinai junta több civilt ölt meg, a dzsihádista csoportok – az ugyancsak al-Káidával szövetséges JNIM és az Iszlám Állam helyi sejtje, az Iszlám Állam Száheli Tartománya – Islamic State – Sahel Province/Islamic State in the Greater Sahara (ISSP/IS-GS) – aktivitása is jelentős. Az amerikai Armed Conflict Location & Event Data (ACLED) válságfigyelő csoport adatai szerint a dzsihádisták 2025-ben legalább 339 civilt öltek meg Burkina Fasóban, és több tucat települést tartanak ostromgyűrű alatt, elvágva őket az élelemtől és segélyektől. A junta hadereje elleni támadásokat is figyelembe véve, a terroristák legalább további 1600 katonával végeztek a kérdéses időszakban.
Ahogy egyébként arról nemrég mi is írtunk róla, a radikális iszlamista terrorista szervezetek – így a JNIM és az ISSP/IS-GS – kiszámíthatatlansága tartja rettegésben a helyieket Niger, Nigéria és Benin határán. A térségben 2024 és 2025 között elkövetett erőszakos támadások száma 86 százalékkal, míg a halálos áldozatok száma 262 százalékkal ugrott meg.
Oroszok és drónháború Maliban
Maliban sem jobb a helyzet. A 2021-es, Assimi Goïta tábornok vezette puccs óta a junta szakított a nyugati szövetségesekkel és – ahogy arról mi is írtunk – az orosz Africa Corps magánhaderővel (ex Wagner-csoporttal) alakított ki szorosabb kapcsolatot. Az ACLED összesítése alapján a mali hadsereg és az orosz zsoldosok – mintegy 160 akciójuk során – legalább 918 civilt öltek meg. Ez háromszor-négyszer magasabb szám, mint ami a radikális iszlamisták számlájára írható ugyanebben az időszakban. A mali junta egyre gyakrabban alkalmaz dróncsapásokat is: 2025-ben 66 dróntámadás során 155 civil vesztette életét.
A JNIM és az ISSP 232 civil haláláért volt felelős Maliban – előbbi 180, míg utóbbi közel 90 támadást hajtott végre az országban. A dzsihádisták itt is főleg a katonai célpontokat és infrastruktúrát támadják, hogy destabilizálják a katonai kormányzatot. A legfrissebb hír, hogy a terrorelhárítási képességeket javítandó, az amerikaiak visszatérnek az országba.
Nigerben is növekszik a feszültség
A 2023. júliusi puccs után Nigerben kezdetben a lakosság nem szenvedte meg annyira a juntát, de 2025-2026-ra a helyzet ott is romlott. A HRW szerint a nigeri erők egyre többször követnek el „tévedésből” civil mészárlásokat. Idén januárjában egy Kokoloko melletti dróncsapás 17 civilt – köztük 4 gyereket – ölt meg egy piacon. Tavaly szeptemberében pedig Injar falunál több mint 30 civillel végeztek.
Nigerben az Iszlám Állam Száheli Tartománya számít a legvéresebb csoportnak. Csak idén januárjában egyetlen támadásban 30 civilt mészároltak le Nyugat-Nigerben. Az ACLED szerint Tillabéri régióban továbbra is a dzsihádisták a fő felelősek a civilek haláláért, de a hadsereg is kezd „felzárkózni”.
Nem javul a helyzet a Száhelben
A 2025-ös és 2026 eleji adatok alapján is az látszik, hogy a száheli régió továbbra is a globális terrorizmus epicentrumának számít. A dzsihádisták áldozatainak száma – az összecsapásokban meghalt katonákat is beleszámítva – rendkívül magas, de az állami erők is egyre inkább a saját lakosságuk ellen fordulnak. Ez pedig egy megállíthatatlan spirált gerjeszt, mivel a junta ellen fordulók inkább az iszlamista terroristákhoz csatlakoznak. A túlélő fuláni civilek többsége is bosszúból vagy védelemért a JNIM vagy az Iszlám Állam oldalára áll.
Noha Burkina Fasóban és Maliban a katonai junták és orosz szövetségeseik ma már több civilt ölnek meg, mint a radikális iszlamista fegyveres milíciák, az összesítést – civil és katonai veszteségeket – tekintve a terroristák még több emberrel végeznek. Két éve, 2024-ben a Száhel övezet adta a globális terrorizmushoz köthető halálesetek 51 százalékát, mintegy 3885 főt, s a trendek szerint ez 2025-ben sem mérséklődött: a globális terrorista index első helyén a 2025-ös jelentésben is Burkina Faso állt, míg Mali a negyedik, Niger pedig az ötödik legvéresebb helyszínnek számított tavaly a világon.
Címlapfotó: Burkina Faso elnöke, Ibrahim Traoré a Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett moszkvai látogatásán 2025. május 10-én (Fotó: Wikipedia/RIA Novosti archive, image # / CC-BY-SA 3.0)
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 