Az elmúlt időszak eseményei azt mutatják, fokozódik a versengés Törökország és Izrael között a Száhel övezet és a vörös-tengeri kijárat számára is kulcsfontosságú Afrika szarva régiójában. Ez leginkább Szomáliában és évtizedes szakadár régiójában, Szomáliföldön érhető tetten, ahol az olajkincsért, a katonai befolyásért és a létfontosságú kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzésért feszülnek egymásnak a felek.
Törökország a szomáliai szövetségi kormánnyal kötött – katonai és gazdasági jellegű – hivatalos megállapodások révén szilárdította meg a térségben a pozícióját, jelentős tengeri, valamint szárazföldi olaj- és gázkutatási jogokat szerezve, miközben legnagyobb tengerentúli kiképzőbázisa, a Mogadishu melletti Camp TurkSom révén erős katonai jelenlétet tart fenn a régióban. Eközben Izrael a szakadár Szomáliföldhöz közeledett, miután az első rendes ENSZ-tagállam lett, amely hivatalosan is elismerte a területet független országként, és már egy katonai bázis tervét mérlegelik az Ádeni-öböl közelében, hogy szemmel tarthassák a jemeni húszikat, egyúttal biztosítsák a kijutást a Vörös-tengerre.
Szomália még az év elején megerősítette, hogy készen áll az első mélytengeri olajfúrási műveletek megkezdésére. Ahogy arról korábban mi is írtunk, egy török állami tulajdonban lévő speciális fúróhajó indult el az afrikai ország felé. A legfrissebb hírek szerint a Cagri Bey a napokban érte el a szomáliai partokat, hogy Mogadishutól mintegy 370 kilométerre bent a tengeren megkezdjék a próbafúrásokat – amelyek a tervek szerint 288 napig tartanak majd. Ezt megelőzően a török Oruc Reis kutatóhajó még tavaly végzett sikeres szeizmikus méréseket, 3D-s adatokat gyűjtve potenciális tengeri lelőhelyekről. Becslések szerint Szomália legalább 30 milliárd hordónyi tengeri olajpotenciállal és mintegy 6 milliárd köbméternyi földgázzal rendelkezik, bár ennek nagy része még nem lokalizált. (Száz dolláros hordóárral számolva ez csak a kőolaj esetében mintegy 3000 milliárd dolláros bevételt jelentene.)
Ankara csúcsra járatja a védelmi szektorát
Törökország egyébként 2011 óta Mogadishu egyik legszorosabb szövetségesévé vált, ötvözve a humanitárius támogatást, a katonai kiképzést és az infrastruktúrát fejlesztő beruházásokat. Ahogy arról ugyancsak írtunk, tavaly Ankara bejelentette, hogy űrközpontot szeretnének létesíteni Szomáliában. Későbbi jelentések is megerősítették, hogy Törökország egy szélesebb körű repüléstechnikai létesítményt tervez, beleértve egy műholdak és esetleges rakéták indítására alkalmas űrközpontot, valamint egy rakétatesztekre is alkalmas haditengerészeti bázist.
Idén év elején azt is bejelentették, hogy F-16-os vadászgépeket is telepítenek Szomáliába. Februárban Ankara régebbi gyártmányú, amerikai M48-as és M60-as harckocsikat is küldött Mogadishu utcáira egy védett konvojban, miután azokat egy török haditengerészeti deszanthajóról kirakodták. A jelentések szerint a harckocsikat a fővárostól mintegy 60 kilométerre északra fekvő Warsheikh környékén lévő török létesítmények védelmére vezényelték, ahol a törökök a műholdindítások és az űripari műveletek helyszínét építik. Ezzel párhuzamosan Ankara nemrégiben felpörgette az 50 millió dolláros mogadishui katonai bázisát, megerősítve Ankara szerepét a szomáliai biztonsági szektorban és a Szomáliai Nemzeti Hadsereg katonáinak – köztük az as-Sabáb terrorista szervezet elleni műveletekben részt vevő elit egységeknek – a kiképzésében.
Izrael az ellenérdekelt régió felé fordult a vörös-tengeri előnyökért
Izrael eközben Szomáliföldre összpontosít, amelynek partvonala az Ádeni-öblön keresztül Jemenre néz. Benjámin Netanjahu miniszterelnök Szomáliföld független államként történt elismerését az Ábrahám-megállapodások „szellemével” indokolta. Az izraeli döntés komoly felzúdulást okozott Szomáliában és több arab ország – köztük Szaúd-Arábia, Egyiptom, Kuvait, Irak, Jordánia és Katar – is törvénytelennek minősítette a lépést, figyelmeztetve, hogy az veszélyezteti a regionális stabilitást és Szomália területi egységét.
Törökország szintén bírálta a lépést. Erdogan elnök illegitimnek és elfogadhatatlannak nevezte Szomáliföld izraeli elismerését, később pedig – egy februári etiópiai látogatása során – kijelentette, hogy ez nem szolgálja a régió javát. A bírálatok ellenére az amerikai Bloomberg márciusi jelentése megerősítette, hogy Izrael katonai bázis építését tervezi Szomáliföldön a jemeni húszik megfigyelésére és támadására, kihasználva a régió stratégiai elhelyezkedését a Bab el-Mandeb-szoros közelében.
A lépést védelmébe véve Shiri Fein-Grossman, az Izrael-Afrika Kapcsolatok Intézetének ügyvezető igazgatója és az Izraeli Nemzeti Biztonsági Tanács korábbi tagja azt mondta: „Elég csak a térképre nézni, és mindenki megérti, mit keres itt Izrael. Szomáliföld elismerése stratégiai helyszínt biztosít Izraelnek a jemeni húszik közelében egy olyan időszakban, amikor Izraelnek annyi barátra van szüksége, amennyi csak lehetséges.”
Növekvő diplomáciai feszültség Ankara és Tel-Aviv között
Szomálián és Szomáliföldön túl a Törökország és Izrael közötti feszültség Gáza, Szíria és a tágabb regionális hatalmi ambíciók miatt is elmélyült, tovább élezve a két ország közötti növekvő geopolitikai rivalizálást. Elemzések szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyre élesebb retorikát alkalmaz Törökországgal szemben, ahogy Ankara kiterjeszti befolyását a Földközi-tenger keleti medencéjében és Afrikában, különösen Ciprus, valamint Görögország környékén. Egy X-en közzétett bejegyzésében Netanjahu azzal vádolta Erdogan elnököt, hogy „legyilkolja saját kurd állampolgárait”, és „kiszolgálja Irán terrorista rezsimjét és annak megbízottjait”. Törökország éles kritikával és kemény szavakkal válaszolt. Ankarai tisztviselők a „korszak Hitlerének” nevezték Netanjahut, Izrael Gázában és a régióban végrehajtott katonai akcióira hivatkozva.
Bár Szomália és Szomáliföld központi szerepet játszik a két ország Afrika szarván zajló versengésében, a vetélkedés azonban egyre szélesebb, a Vörös-tengertől a Közel-Keletig húzódó befolyási övezetekért folytatott harcot tükröz, amelyben mindkét katonai hatalom stratégiai bázisokat keres a két afrikai területen a regionális befolyása erősítése érdekében.
Címlapfotó: Izraeli katonák városi gerilla hadviselést gyakorolnak az amerikai különleges egységekkel közös 2016. júliusi hadgyakorlaton egy izraeli kiképzőbázison (Fotó: Flickr/Commander, U.S. Naval Forces Europe-Africa/U.S. 6th Fleet)
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 