Először próbálja meg kivizsgálni Nigéria, hogy hány állampolgárát ölték meg idegenellenes pogromokban a Dél-afrikai Köztársaságban. Egy ez ügyben elfogadott törvény azt is szeretné felmérni, mekkora anyagi károkat okoztak ezek a xenofób támadások a nigériai állampolgároknak. Abujában azt is kilátásba helyezték, mindent megtesznek, hogy kompenzációt csikarjanak ki Pretoriától a veszteségek enyhítésére. A dél-afrikai kormány ezzel szemben határozottan ellenez bármiféle jóvátételt.
Törvényjavaslatot nyújtottak be a nigériai képviselőházban arról, hogy kivizsgálják az állampolgáraik ellen a Dél-afrikai Köztársaságban elkövetett idegenellenes támadásokat, gyilkosságokat. Ahogy arról mi is írtunk, az egyre durvább gazdasági mélyrepülés és kifejezetten magas munkanélküliség miatt újabb xenofób lincselési hullám robbant ki Dél-Afrikában, amely elsősorban az ott tartózkodó egyéb afrikai országok – így többek között Nigéria – állampolgárai ellen irányul.
– A Dél-afrikai Köztársaságban törvényesen tartózkodó nigériaiak csaknem két évtizede váltakozó rendszerességgel célpontjai az idegengyűlölő erőszaknak, amelyet gyilkosságok, lincselések, fizikai bántalmazások, gyújtogatások, üzletek kifosztása, anyagi javak megsemmisítése, kényszerű elvándorlás, megfélemlítés és főként az afrikai migránsok ellen irányuló gyűlöletkampányok jellemeznek – így foglalta össze a témáról szóló jogszabályt benyújtó Babajimi Benson, miért van szükség arra, hogy komolyan vegyék a kérdést. A Lagos állambeli Ikorodu szövetségi választókerület képviselője szerint a nigériaiak elleni atrocitások annak fényében még elkeserítőbbek, hogy Nigéria hosszú éveken át támogatta a Dél-afrikai Köztársaságot a fehér faji elnyomás, az apartheid rendszer elleni küzdelemben. Ezt követően is sokszor kiálltak Pretoria mellett és a két ország az egyik legnagyobb gazdasági és diplomáciai partnere egymásnak.
A xenofób erőszak újból és újból fellángol – így 2008-ban, 2015-ben, 2017-ben, 2019-ben és 2021-ben regisztráltak ilyen támadásokat –, és minden egyes eset diplomáciai feszültséget okozott Nigéria és Dél-Afrika között. Nigériai állampolgárok tömegeit kellett soron kívül kimenekíteni, miközben a dél-afrikai kormány minden látható eredmény nélkül folyton azt ígérgette, megelőzik az újabb idegenellenes erőszakhullámok kirobbanását.
Eddig még nem mérték fel a veszteségeket
Nigériai képviselők szerint közben a koordinált idegenellenes kampányok és a feszültségkeltő retorika közelmúltbeli kiújulása – olyan csoportok részéről, mint az Operation Dudula és más hasonló szervezetek – széles körű félelmet keltett a nigériai lakosok körében. Sokan a hírek szerint elhagyták otthonaikat, vállalkozásaikat és befektetéseiket, és azonnali kimenekítést kértek a külföldi afrikai állampolgárok ellen megfogalmazott fenyegetések és jogellenes ultimátumok hatására.
Nigériában eddig nem folytattak átfogó törvényhozási vizsgálatot a Dél-afrikai Köztársaságban megölt, megsérült vagy otthonát elhagyni kényszerült nigériaiak tényleges számának, illetve az elszenvedett gazdasági veszteségek teljes mértékének megállapítására. Az ellenőrzött adatok hiánya pedig gyengítette Abuja képességét az érdemi diplomáciai egyeztetésre és arra, hogy igazságot követeljen az áldozatoknak.
A most elfogadott jogszabállyal azonban a képviselőház megbízta a nigériai törvényhozás Afrikai Integrációs és Kooperációs, valamint a Diaszpóra- és Külügyi Bizottságát, hogy vizsgálják ki a nigériaiak által a korábbi és a közelmúltbeli dél-afrikai idegengyűlölő támadások során elszenvedett veszteségeket, áldozatokat és károkat. A bizottságok feladatul kapták továbbá, hogy készítsenek leltárt a nigériaiak által a támadások következtében elhagyott ingatlanokról és vagyontárgyakról, továbbá javasoljanak megfelelő diplomáciai kezdeményezéseket, jogi mechanizmusokat és kétoldalú megállapodásokat az elkövetők felelősségre vonásának biztosítására, az áldozatok kártalanítására – ahol ez alkalmazható –, valamint a Dél-afrikai Köztársaságban élő nigériaiak védelmének megerősítésére.
A dél-afrikai kormány nem hajlandó kártérítést fizetni
Nigérián kívül jelenleg nincs másik olyan afrikai állam, amely hivatalos kormányzati szinten pénzügyi kártérítést, kompenzációt követelne Dél-Afrikától az állampolgárai ellen elkövetett xenofób támadások és vagyoni károk miatt. Noha az erőszakhullámoknak — különösen a 2008-as, 2015-ös, 2019-es és 2026-os események során — leginkább a szomszédos országok – elsősorban Mozambik, Zimbabwe és Malawi –, valamint Ghána és Etiópia állampolgárai estek áldozatul, ezen országok kormányai eltérő diplomáciai stratégiát követtek.
Zimbabwe, Mozambik és Malawi kormánya egyelőre az állampolgáraik sürgősségi kimenekítésére, hazaszállítására és otthoni segélyezésére összpontosított. Zimbabwe például több mint 100 ezer, Malawi pedig több mint 46 ezer állampolgára hazatérését koordinálta a mostani feszültségek idején. Több állam – például Ghána és Mozambik – behívatta a dél-afrikai nagykövetet és éles diplomáciai jegyzékben tiltakozott a közbiztonsági helyzet tarthatatlansága miatt, de állami szintű jogi- vagy vagyoni kártérítési igénnyel eddig nem lépett fel Pretoria felé.
A dél-afrikai kormányzat elutasít minden kártérítésre vonatkozó felvetést. Az államfő kabinetminisztere, Khumbudzo Ntshavheni nyilatkozatban szögezte le, hogy Pretoria nem vállal közvetlen anyagi felelősséget a magánszemélyek által elkövetett bűncselekményekért, illetve a nem regisztrált vagy illegális ingatlanokért, javakért.
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 