Miközben az ország keleti határvidékén továbbra is a ruandai tuszik dominálta M23 (Mouvement du 23 mars) elnevezésű milícia ellen folytatott fegyveres harc dominál, a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) történetének eddigi legpusztítóbb ebola-járványával néz szembe. A fertőzés gócpontja épp a konfliktuszónában van. A halálozási arány közel 50 százalékos, és sokan attól tartanak, ha nem sikerül valahogy megfékezni a terjedést, a halottak száma meg fogja haladni az eddigi rekordnak számító 11 ezret.
A legújabb kongói ebolajárvány eddig hat tartományt érint közvetlenül: Tshopo, Ituri, Észak-Kivu, Dél-Kivu, Haut-Uele és Bas-Uele területeit. A legfrissebb kormányzati adatok szerint a regisztrált megerősített esetek száma meghaladja az 5700-at, míg a halálos áldozatok száma átlépte a 2700-at. Ez a megerősített esetek körében hozzávetőlegesen 48 százalékos halálozási arányt (CFR) jelent.

A járvány epicentruma jelenleg az északkeleti Ituri tartomány, ahol az összes megbetegedés több mint 80 százalékát regisztrálták. Épp azt a régiót sújtja tehát leginkább az ebola, ahol az M23 elleni harcok folynak.
A jelenlegi válság egyik legnagyobb orvosi kihívása, hogy a fertőzést a Bundibugyo ebolavírus okozza. Míg a korábbi nagy járványokért felelős Zaire-törzs ellen létezik törzskönyvezett és hatékony oltóanyag – az Ervebo –, a Bundibugyo-vírus ellen jelenleg nincs hivatalosan engedélyezett vakcina vagy specifikus terápia. A helyzetet nehezíti, hogy a becslések szerint a vírus már hónapokkal a hivatalos azonosítás előtt terjedni kezdett a lakosság körében.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) figyelmeztetése szerint a jelenlegi fertőzés terjedési üteme meghaladja a történelmi, 2014–2016-os nyugat-afrikai ebolajárvány kezdeti szakaszát, és ha nem sikerül megfékezni, a halálos áldozatok száma felülmúlhatja az akkori 11 ezres rekordot. A hatóságok a napokban elindították a sürgősségi oltási kampányt Tshopo tartomány székhelyén, Kisanganiban, versenyt futva az idővel a fertőzés terjedésének megfékezése érdekében. Az Ervebo vakcinát méltányossági alapon (compassionate-use program) alkalmazzák 14 kijelölt egészségügyi zónában, abban bízva, hogy az részleges keresztimmunitást biztosíthat.
A védekezést azonban nemcsak a ritkább vírustörzs és a betegség példátlan terjedési sebessége, hanem a régióban uralkodó súlyos humanitárius válság is megnehezíti. Samuel Roger Kamba Mulamba egészségügyi miniszter kiemelte: a megérkezett több mint 50 ezer adag vakcinával elsőként a frontvonalban dolgozó egészségügyi személyzetet oltják be, majd a fertőzöttekkel kapcsolatba került személyekre és a veszélyeztetett lakosságra terjesztik ki a kampányt.
Hiába a tárgyalás, nincs fegyvernyugvás az M23-mal
Ahogy arról mi is beszámoltunk, másfél éve már, hogy a Ruanda által támogatott, a ruandai tuszik dominálta M23 (Mouvement du 23 mars) elnevezésű milícia harcosai elfoglalták a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő Goma városát. Azóta a civil lakosság élete drámai módon megváltozott. Hiába kötöttek békét a felek az Egyesült Államok közvetítésével, a mindennapokat a bizonytalanság, a lakosság kényszerű elvándorlása és az egyre mélyülő politikai feszültségek jellemzik. Maga a konfliktus hosszú évek óta tart már.
A legfrissebb hírek arról szóltak, hogy a felek 2026. augusztus 17–21. között Svájcban tárgyaltak és megállapodtak egy békefolyamathoz vezető menetrendről, ám a fegyverszünetet a gyakorlatban azonnal megsértették. A megbeszélések alatt és azt követően is súlyos harcok folytak Walungu és Mwenga körzetekben. Az M23 és a ruandai erők török gyártmányú drónokkal mértek csapást a KDK koalíciós erőire Fizi körzetében, miközben a milícia szóvivője a kormányerőket vádolta kamikaze drónok bevetésével Minembwe térségében. Ugyancsak augusztus közepén összecsapások voltak Dél-Kivu északi részén, Kalehe térségében, ahol az M23 ellentámadást indított a kormányerők ellen. Annak ellenére, hogy augusztus 24-én egy nemzetközi megfigyelőcsoport érkezett a helyszínre a tűzszünet ellenőrzésére, a harcok nem csitultak. Az M23 továbbra is kulcsfontosságú tartományi székhelyeket – Gomát, Bukavut – és további jelentős területeket tart ellenőrzése alatt az ország keleti részében.
Az ebolajárvány megfékezését tehát számos biztonsági tényező hátráltatja: Észak-Kivu és Ituri tartományokban a helyi milíciák jelenléte miatt az orvosok sokszor nem jutnak el az elszigetelt közösségekhez. Közben több mint 150 egészségügyi dolgozó fertőződött meg, miközben az elmaradt bérek és a hiányos védőfelszerelések miatt kirobbanó sztrájkok nehezítik az ellátást.
A harcok miatt otthonukat elhagyni kényszerülő, túlzsúfolt táborokban élő lakosság körében a szigorú higiéniai és elkülönítési protokollok betartása szinte kivitelezhetetlen.
A nemzetközi közösség és a helyi hatóságok összehangolt fellépésén, az oltási kampány tapasztalatain, valamint a humanitárius folyosók biztosításán múlik, hogy sikerül-e megállítani a régió történetének egyik legszörnyűbb egészségügyi katasztrófáját.
Címlapkép: Ebola elleni védőfelszereléseket osztanak ki egészségügyi dolgozóknak a Kongói Demokratikus Köztársaság észak-kivui tartományában 2019 januárjában (Fotó: Flickr/World Bank/Vincent Tremeau)
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!







