Kényszer szülte, de rendkívül ambiciózus stratégiát ismertetett Emmanuel Macron francia elnök a kenyai fővárosban. Elismerve, hogy a régi, befolyásolásra épülő francia-afrikai modell, a Françafrique megbukott, egy olyan új, a korábbi kereteket kibővítő szövetséget próbál létrehozni, amely a gazdasági pragmatizmuson, a technológiai partnerségen és a frankofón határokon túlnyúló diverzifikáción alapul. Sikere azon múlik majd, hogy a beígért tőke valóban hatékonyan áramlik-e be az afrikai gazdaságokba, és hogy az új partnerek – mint Kenya – mennyire bizonyulnak stabil szövetségesnek hosszú távon.
Emmanuel Macron 23 milliárd euró (27 milliárd dollár) értékű beruházást jelentett be a minap Kenyában az Africa Forward csúcstalálkozón, amely Franciaország első ilyen rendezvénye volt egy angol nyelvű afrikai országban. A francia elnök a rendezvényen arról beszélt, hogy Afrika és Franciaország között közös célokon alapuló „egyenrangú partnerség” áll fenn, miközben francia vállalatok magán- és állami forrásaiból 14 milliárd eurónyi (16,4 milliárd dollár), míg afrikai cégektől 9 milliárd eurónyi (10,5 milliárd dollár) beruházást vetített előre az energetikai modernizáció, a mezőgazdaság és a mesterséges intelligencia (MI) területén.
Ezek a beruházások szerinte 250 ezer munkahelyet teremtenének Franciaországban és a fekete kontinensen. „Nem pusztán azért vagyunk itt, hogy önökkel együtt beruházzunk a kontinensen – szükségünk van arra is, hogy a kiváló afrikai üzleti vezetők eljöjjenek és befektessenek Franciaországban” – jelentette ki Macron Nairobiban több mint 30 afrikai nemzet államfője és vezetői, köztük frankofón országok képviselői előtt. „És ez az, ami megszilárdítja ezt a kapcsolatot, amely ma már teljesen mentes a gátlásoktól” – tette hozzá mondandójához Macron.
A csúcstalálkozót Franciaország azon kísérleteként értékelik, amellyel Párizs az angol nyelvű afrikai országokkal igyekszik erősíteni a kapcsolatait. Az elmúlt években – különösen a Száhel övezetben történt események, katonai puccsok nyomán – a franciáknak a kontinensen található egykori gyarmataival meggyengült a viszonyuk, és befolyásuk is elhalványulni látszik: helyi nyomásra több helyről is kénytelenek voltak kivonni a csapataikat.
Macron célja Franciaország afrikai szerepvállalásának megújítása, amelyet elmondása szerint egy egészként kezel, miközben Európát Afrika számára Kínánál vagy az Egyesült Államoknál megbízhatóbb kereskedelmi partnerként pozicionálja.
A kenyai csúcs előtt Macron a párizsi székhelyű The Africa Report magazinnak úgy nyilatkozott, hogy már nem lehet a gyarmatosítást hibáztatni Afrika összes kihívásáért. „Nem szabad felmentenünk a felelősség alól a függetlenséget követő hét évtizedet” – mondta, egyúttal a kormányzás javítására szólította fel az afrikai vezetőket. A francia elnök arról is beszélt, hogy a gyarmati korszakban kifosztott afrikai műtárgyak visszaszolgáltatásának folyamata „megállíthatatlanná” vált. A francia parlament nemrég fogadott el egy olyan törvényt, amely utat nyit a párizsi kormány előtt az elrabolt afrikai kulturális javak visszaszolgáltatására. Ennek jogi megalapozása és törvényerőre emelkedése olyan soft power diplomáciai eszköz, amiből Franciaország egyértelműen jóindulatot és morális tőkét kíván kovácsolni a maga számára.
A nairobi találkozón Afrika leggazdagabb embere, a nigériai iparmágnás Aliko Dangote is jelen volt, ahogy a vezető francia cégek, így a TotalEnergies és az Orange vezetői is. Macron kifejezett célja az is, hogy a sikeres afrikai befektetőket Franciaországba vonzza. Ezzel azt demonstrálja, hogy Afrika nem csupán egy kiaknázandó piac, hanem gazdasági partner is. Az is fontos elem, hogy a beruházások nem a hagyományos nyersanyag-kitermelésre fókuszálnak, hanem a zöld energetikai átállásra, a fenntartható mezőgazdaságra, a digitális infrastruktúrára és a mesterséges intelligenciára.
Egy olyan időszakban, amikor számos afrikai nemzet, különösen a Száhel övezetben, csökkenti vagy kiutasítja a külföldi erőket, Kenya növekvő nemzetközi katonai jelenlétnek enged teret. Egy hónappal a csúcstalálkozó előtt átmeneti jelleggel 800 francia katona érkezett Kenyába három hadihajón. Ezt azt mutatja, míg Nyugat-Afrika nagy része elutasítja a francia hadsereget, Kelet-Afrika – és Szomália mellett kifejezetten Kenya – nyitottabbá vált a katonai együttműködésre. A 800 francia katona nairobi jelenléte közben azt is hivatott demonstrálni, hogy Franciaország nem vonul ki Afrikából, csupán a geopolitikai stabilitás új gócpontjaihoz – az indiai-óceáni és kelet-afrikai kereskedelmi útvonalak védelmére – csoportosítja át az erőit.
Ezt az új szemléletet igazolja gazdasági vonalon az is, hogy a CMA CGM francia szállítmányozási csoport 700 millió eurós (820 millió dolláros) beruházást vállalt a kenyai Mombasa kikötőjének egyik termináljának korszerűsítésére. De ugyancsak ilyen a TotalEnergies mozambiki LNG-projektje is.
William Ruto kenyai elnök közben méltatta a Franciaországgal ápolt kapcsolatokat, mondván: „már nem segélyekben és hitelekben kell gondolkodnunk, hanem inkább a beruházásokban és abban, amit Afrika kínálni tud.”
Címlapfotó: Emmanuel Macron francia elnök ruandai kollégáját, a Paul Kagamét fogadja a párizsi Élysée-palotában 2018. május 23-án (Fotó: Paul Kagame/Flickr)
Kövessenek minket Facebookon és X-en vagy iratkozzanak fel a hírlevelünkre, hogy egy elemzésről se maradjanak le!
Tana Consulting 